A középkori halászhajó és a két, 18. századi kereskedelmi hajó védettsége azt jelenti, hogy sem kincs-, sem pedig roncsvadászok nem bolygathatják őket - emlékeztetett a The Daily Telegraph című lap.

Mindhárom roncs ritka példája az angol vizekben talált fa vitorlásoknak. A legrégebbi, az Axe Boat az iszapban fekszik az Axe folyó nyugati partján, Devon grófság déli részén, és 2001-ben bukkant elő. A fából vett minták alapján úgy vélik, 1400 és 1640 között készült. A hozzá hasonló hajók egykor gyakoriak voltak a brit partoknál, a közeli Axmouth pedig jelentős kikötővé vált a 14. század közepére: az ország halászatának 15 százalékát adta.

A másik két hajó egymástól alig pár száz méterre fekszik a Northam Burrows Country Park homokjában, Észak-Devonban. Hol láthatóak, hol nem, legutóbb a 2014 telén tapasztalt viharokat követően bukkantak elő. A nagyobbik 23 méter hosszú és 7 méter széles, és úgy vélik, egy Sally nevű hajó roncsa. A Sally 1769-ben feneklett meg, a portugáliai Portóból tartott Bristolba, bort szállított. A kisebbik vélhetően a Severn Trow volt egykor, egy kis kereskedelmi hajó, amely a Bristol-csatornán teljesített szolgálatot kétszáz éve. Fekvéséből ítélve úgy gondolják, szándékosan vezették partnak egy vihar során. A leletek jelentőségét mutatja, hogy a 18. század végén 11 ezer hajótörést tartottak már nyilván, roncsokat azonban máig alig találtak. És noha az idő múlásával és a környezeti hatások miatt lepusztulnak, a hajótestek megmaradhatnak.

Az elmúlt években heves viharok után bukkant a felszínre több roncs, és szakemberek azt valószínűsítik, hogy a következő néhány évben még többet találnak majd. Az Anglia történelmi környezetének megóvásáért felelős Historic England történészei arra kérték az embereket, tartsák nyitva a szemüket, hátha látnak egyet, különösen rossz időt követően. "A part vonala állandóan változik, hirtelen kerülhetnek elő" - mondta Joe Flatman, a Historic England munkatársa.