A filmvilág 1964-ben figyelt fel Jan Nemecre, amikor bemutatták Az éjszaka gyémántjai című a 2. világháború idején játszódó filmdrámáját. Legjobb és legismertebb alkotása az 1966-ban bemutatott Az ünnepségről és a vendégekről című filmje, amely a korabeli csehszlovák szocialista társadalom egyik legélesebb művészi kritikája. A Film and Filming című angol szakfolyóirat 1969-ben ezért a filmért Nemecet a világ legjobb rendezőinek sorába iktatta.

Jan Nemec legnagyobb sikerét azonban az 1968-ban bemutatott Oratórium Prágáért című dokumentumfilmjével aratta, amely Csehszlovákia 1968 augusztus 21-i megszállását örökítette meg. A szovjet vezetésű Varsói Szerződés öt tagállama hadseregei - köztük a magyar - a bevonulása Csehszlovákiába véget vetett a "prágai tavasz" néven ismert reformfolyamatnak.

"Ez volt a legsikeresebb filmem, az egész világon több mint egymilliárd ember látta" - jelentette ki egy korábbi interjúban Jan Nemec.

A prágai tavasz eltiprása után Nemec már nem filmezhetett, egy ideig a televízióban dolgozott, majd 1974-ben Nyugatra távozott. Előbb Németországban, majd az Egyesült Államokban élt, hazájába az 1989-es rendszerváltás után tért csak vissza.

A múlt század hatvanas évekbeli csehszlovák új hullámát olyan filmesek képviselik mint az Oscar-díjas Milos Forman és Jirí Menzel, Vera Chytilová, Evald Schorm, Jaromír Jires. Filmjeik többségét a magyar nézők is láthatták, s művészi értékeiket a magyar filmkritika is elismeri.