"Hany Istókot egy mocsárban találták a XVIII. században kapuvári halászok. Nyolc-tíz éves lehetett, nem tudott beszélni, úszóhártyákat növesztett - állítólag. Bevitték a kapuvári várkapitányhoz, ahol próbálták civilizálni, megtanítani beszélni, iskolába íratták, megkeresztelték, a keresztlevele meg is van, ez igaz történet. A legenda szerint szerelmes lett a várkapitány lányába, amikor őt férjhez adták, békákat, kígyókat vitt ajándékba, akik egyébként a barátai voltak. Utána eltűnt, nincs több hír róla. Erről a történetről írt Szarka Tamás egy csodálatos darabot, egy családi musicalt, egy zenés fantasyt, amelyben az emberek halandzsa nyelven beszélnek, az állatok pedig magyarul" - mondta Bozsik Yvette.

"Sok látványos elemből áll a díszlet is, amelyet Cziegler Balázs tervezett. A Hanságban tanulmányoztuk a növényzetet, a fákat, forgattunk, amelyet hátul kivetítünk majd. A táncosok alakítják a nádat, a békákat, a farkasokat. Trokán Anna lesz a sas, Tóth Auguszta a kócsag, Olt Tamás pedig a farkas. A főszereplőt a fiatal, kaposvári egyetemi hallgató, Berettyán Nándor személyesíti meg. Nagyon szép világot próbálunk megteremteni, amelynek megvan a maga törvényszerűsége és szépsége. A második felvonás egy zaklatottabb világ, az emberek karikírozva vannak sokszor, mögötte sok videotechnikát használunk, lesz repülés, reptetés, tehát látványos színpadtechnika kíséri az előadást" - részletezte a táncművész.

"A darab üzenete, hogy oda kell figyelnünk a természetre, egyébként óriási erőfeszítéssel visszaállították a hansági csodálatos eredeti flórát, amelyet az 50-es években lecsapoltak, nagyon rossz állapotban volt, de most már egyre szebb. Szép, hogy mi, emberek képesek vagyunk erre is, ahogy a másik végletre is: rombolni, pusztítani a környezetet. Az is üzenet, hogy "én a természetet választom", Hany Istók visszament az emberek világából. Próbáljunk többet tanulni a természettől!" - hangsúlyozta Bozsik Yvette.