Az "Emlék-képek - Feledhetetlen XX. századi élettörténetek" című kiállítás mások mellett Teller Ede, Szilárd Leó, Gábor Dénes, Molnár Ferenc, Bródy Imre, Neumann János, Krausz Gábor, Korda Sándor, Kálmán Imre, Lengyel Menyhért munkásságára hívja fel a figyelmet.

Mikola István a megnyitón hangsúlyozta, hogy Magyarország története a zsidóság története is, és ez fordítva is igaz. "Magyarországon a zsidóság nem etnikum, hanem a magyar nemzet része. Nem tudjuk, hogy hány zsidó ember, hány roma, szlovák, szerb él Magyarországon, mert ők nem etnikumok, hanem a magyar nemzet alkotórészei" - fogalmazott.

Az államtitkár a megnyitót követően az MTI-nek elmondta, fontosnak tartotta, hogy eljöjjön erre a rendezvényre. "Mi sokgyökerű nemzet vagyunk, ebben rejlik a lehetőségünk, hogy kezelni tudjuk a nagy történelmi paradigmákat és tragédiákat, s hogy végre építkezni tudunk és együtt tudunk építkezni. Ebben a zsidó közösségnek nagyon komoly szerepe van" - hangoztatta Mikola István.

A magyarországi holokauszt-emlékévre készült tárlat az idén március 24-én a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központjából indult világkörüli útjára. Alla Gerber, az oroszországi Holokauszt Alapítvány elnöke és Natalja Anyiszimova, az Oroszországi Zsidó Kongresszus képviselője akkor fordult a magyar illetékesekhez azzal a kéréssel, hogy a moszkvai zsinagóga épületében mutathassák be a kiállítást. Kérték, hogy a szakemberek egészítsék ki azt a magyar holokauszt áldozatairól szóló adatokkal.

Az oroszországi zsidó szervezetek azt tervezik, hogy az ország több nagyvárosába is elviszik ezt az ismeretterjesztő tárlatot amelyről Alla Gerber az Eho moszkvai rádió honlapján azt írta: "Ennek a kiállításnak a bemutatása komoly esemény a zsidóellenesség elleni küzdelem számára Oroszországban. Hadd lássák kortársaink, milyen nagyszerű emberek estek áldozatul ennek az őrületnek, és hogyan emlékeznek rájuk a magyarok. Mi is emlékezni fogunk".

Alekszandr Engelsz, a moszkvai zsinagógában működő Zsidó Örökség és Holokauszt Emlékmúzeum igazgatója a magyar kiállítás megnyitóján személyes történetét mesélte el. Családja legfontosabb emlékei között van édesapja 1945. február 13-i dátummal ellátott emlékérme, amelyet a Magyarországon harcoló egykori szovjet katona Budapest bevételéért kapott. Az igazgató elmondta, hogy édesapja annak idején a kenyerét egy éhező budapesti zsidó asszonynak adta. Engelsz megemlítette, hogy édesapja, a zsidó származású katona a háborúból hazatérve nem találta élve édesanyját és rokonait, mert őket megölték a minszki gettóban.

Ilja Altman, az oroszországi Holokauszt Központ társelnöke, és az orosz Zsidó Kongresszus elnökének tanácsadója az MTI-nek elmondta: a magyar kiállítás ragyogó példa arra, hogy be lehetne bemutatni a Vörös Hadsereget úgy is, mint amely megmentette Budapest maradék zsidóságát a pusztulástól, és azokat a Szovjetunióból való orvosokat is, akik meggyógyították az auschwitzi haláltábor foglyait. Ilyen kiállítás Oroszországban ugyanis még nem készült.