Az eltérő naptárak miatt viszonylag ritka alkalomnak számít, hogy a katolikus, a protestáns és az ortodox egyházak ugyanabban az időpontban ünneplik a húsvétot.

A nyugati kereszténység a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett gregorián naptárat követi, míg az keleti, ortodox egyházak megtartották a Julius Caesar nevéhez fűződő julián naptárat. Ebből adódóan a húsvét időpontja akár öt héttel is eltérhet egymástól a kereszténység két nagy ága között.

A 20. században 26-szor fordult elő az időpontok egybeesése, a 21. században pedig 31-szer kerül sor erre a sokak által a keresztény egység erős szimbólumának tekintett eseményre. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden harmadik-negyedik húsvét egybeesik e két században.

A nyugati kereszténységben a húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első teliholdat követő vasárnap. Naptári időpontja ezért mozog, március 22. és április 25. közé eshet.