Szekó József, Mohács fideszes polgármestere elmondta: a Vörösmarty utca 1. szám alatt egy év alatt felépült U-alakú, árkádokkal szegélyezett házban rendezték be a múzeumot, amelyben busóöltözékek, a hagyományőrzők által használt kellékek, a busók máglyája és annak égését szimbolizáló fényjáték látható.

Hozzátette: a mintegy 450 millió forintos hazai és európai uniós pályázati támogatással elkészült épületben helyet kapott egyediruha-, kerámia- és busóöltözék-készítő, maszkfaragó látványműhelye, továbbá egy étterem és kávézó is. Az ingatlan udvarán Trischler Ferenc szobrászművész busó-szoborcsoportja látható.

A polgármester a megnyitón megjelent több száz ember előtt hangsúlyozta, a 2009-ben a világ szellemi kulturális örökségének listájára felkerült népszokás Magyarország legnagyobb farsangi fesztiválja, s egyik legnagyobb folklóreseménye.

Mivel a busójárás a város legnagyobb hazai és nemzetközi reklámhordozója is egyben, és jelentősen hozzájárul Mohács turisztikai vonzerejének növeléséhez, ezért fontos feladattá vált, hogy azok is megismerkedhessenek vele, akik nem tudnak a fesztivál idején Mohácsra jönni. Ez adta a Busóudvar ötletét - mondta a polgármester.

Hargitai János, a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője kiemelte, hogy a Busóudvar a Mohácsra érkezőknek egész évben lehetőséget nyújt a népszokás megismerésére. Úgy vélte: nem véletlen, hogy a busójárás felkerült a világ szellemi kulturális örökségének listájára, mert bár a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először, legendája a második mohácsi csata idejéből származik, ami valószínűsíti, hogy a helyiek már mintegy 300 éve megtartják.

A Busóudvar megnyitásához kapcsolódóan szombaton délután a helyszínen néptánccsoportok, népi együttesek szórakoztatták a látogatókat.

A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt, valamint a turistákat.

Az idei télűző fesztivál főbb programjaira a szervezők becslése szerint mintegy 80 ezren voltak kíváncsiak a 20 ezer lelkes Duna-parti városban.