Így legalább 465 pontra volt szükség például a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan és gazdaságelemzés szakára, valamint a magyar és az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokhoz. Ugyanennyi pont kellett a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) és a Szegedi Tudományegyetemen a nemzetközi tanulmányok megkezdéséhez, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az alkalmazott közgazdaságtanhoz.

A gazdálkodási és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás szaknál megtartották a korábban bejelentett 460-as határt. Így például a Corvinuson, a Műegyetemen, a BGF-en, Szegeden és a Széchenyi István Egyetemen is legalább ennyit kellett elérni a gazdálkodási és menedzsment szakhoz.

Azon a 16 szakon, ahol a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) januári megállapodása alapján már akkor rögzítették az államilag finanszírozott tanulmányokhoz szükséges ponthatárokat, 9 esetben végül kevesebbet kellett elérni, mint a télen meghatározott pontszám.

Így például jogásznak mindenhová 464 ponttal lehetett bekerülni, vagyis eggyel kevesebb pontot kellett elérni annál, mint amennyit a januári részmegállapodásban rögzítettek.

A kommunikáció és médiatudomány szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), Debrecenben, Pécsett és Szegeden is 455 pontot kellett elérni. Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció esetében 15-tel csökkentettek azon a 470 ponton, amelyet az említett megegyezés tartalmazott.

Csökkent a turizmus-vendéglátás szakra eredetileg megszabott 465 pont is, 428-ra. Ugyanígy andragógiára 445 helyett 430-at, emberi erőforrások szakra 460 helyett 443-at, igazságügyi igazgatási alapképzési szakra 435 helyett 424-et, kereskedelem és marketing alapképzési szaknál 460 helyett 449-et, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szaknál 425 helyett 410-et, pénzügy és számvitelnél pedig 460 helyett 458-at.

Az említett részmegállapodást januárban írta alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a HÖOK-kal. Ez rögzítette, hogy azon a 16 szakon is lesznek állami férőhelyek, ahol eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként határozták meg az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár az MTI-nek nyilatkozva a napokban felidézte: korábban abban maradtak a HÖOK-kal, hogy az érintett szakokon a hallgatók 15-20 százalékát veszik fel államilag finanszírozott képzésre.

Orvosképzésben, ahol nem rögzítették a ponthatárokat, a Semmelweis Egyetemen 423 pont, a Debreceni Tudományegyetemen 395, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen pedig egyaránt 383 pontra volt szükség a tanulmányok megkezdéséhez.

Az idei általános felvételi eljárásban 95 237-en jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. Az első helyen a legtöbb jelentkező az ELTE-t jelölte meg.

Az idei felvételi eljárásban a diákok által elért összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével határozták meg a ponthatárokat. Ezek alapján állapították meg, hogy a diákot felvették-e, és ha igen, hová.

Az erről szóló döntést a www.felvi.hu e-felvételi rendszeréből kell letölteniük a felvételizőknek. Az Oktatási Hivatal e-mailben is tájékoztatja a jelentkezőket. Fellebbezni 15 napon belül lehet. Azokat, akik sikerrel felvételiztek, az egyetem vagy főiskola levélben is értesíti. Akiket most nem vettek fel, a pótfelvételin újra jelentkezhetnek majd, amit pénteken hirdetnek meg.

Idén a jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát tette ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.

Alapképzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedett ki. A két területet együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százaléka jelölte meg.

Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett - a tavalyi létszám felére, kétharmadára - a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.

A hatályos jogszabályok alapján alapképzésre, osztatlan képzésre jelentkezők számára a minimális pontszám 240, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek 200, a mesterképzésre jelentkezőknek pedig 50 pont. Ennél gyengébb teljesítménnyel senkit sem vettek fel.

Minden jelentkezőt felvehettek és a ponthatár megegyezett a minimális pontszámmal azokon a képzéseken, ahol kevesebb volt a jelentkező, mint a helyek száma.

A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott.