Infostart.hu
eur:
387.42
usd:
335.13
bux:
0
2026. március 26. csütörtök Emánuel

A meztelen férfi

A ruhátlan férfitest ábrázolhatóságának tabuját, illetve kortárs ábrázolási lehetőségeit vizsgálja csaknem száz művész - mások mellett Richard Avedon, Lakner László vagy Oscar Kokoschka - munkáin keresztül a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) szombattól látogatható, A meztelen férfi című kiállítása.

A linzi LENTOS Művészeti Múzeummal közösen létrehozott tárlat ötlete 2011-ben vetődött fel, és noha a meztelen férfitest témáját a művészetelmélet már jól feldolgozta, ez az elképzelés elsőre mégis igen meghökkentőnek és provokatívnak tűnt - idézte fel a kiállítás előkészületein igazgatói megbízatásának február 28-i lejártáig dolgozó Bencsik Barnabás a tárlat pénteki sajtóvezetésén.

Mint hozzátette, a látogatókat a sztereotípiákról szeretné elgondolkodtatni, arról, hogy miként változott meg a 20. század folyamán a férfi szerepe, képe a képzőművészetben. A budapesti kiállítás a korábbi linzi verzióhoz képest - amely nem azonos a bécsi Leopold Museum hasonló című tárlatával -, hangsúlyosan szerepeltet közép-európai munkákat, a régió művészeit beemelve a témáról folytatott globális diskurzusba - hívta fel a figyelmet.

Turai Hedvig és Simon Kati, a budapesti kiállítás kurátorai elmondták, a ruhátlan női test ábrázolása általában nem okoz semmilyen megbotránkozást vagy meglepetést, ez azonban még ma sem igaz a férfiaktokra; ennek okait kívánták kutatni osztrák kurátortársaikkal, Sabine Felnnerrel, Elisabeth Nowak-Thallerrel és Stella Rollig-hal.

A tárlat klasszikus mesterek munkáin keresztül idézi fel az előző századforduló időszakát, mikor Ferenczy Károly, Vaszary János vagy Kernstok Károly festményein először feltűntek a meztelen férfiak. Ekkorra a fotográfia is felfedezte a férfiakt műfaját, mind a festők számára készített modellképeknél, mind a művészi igényű kompozícióknál, amelyekre jó példát kínálnak Wilhelm von Gloeden fotói.

Aktok önarcképként is egyre gyakrabban készültek, mások mellett Anton Kolig vagy Szőnyi István is megörökítette magát ilyen formában, a hatvanas-hetvenes évektől azonban a nőművészet is témájává tette a férfitestet.

Évszázadokon át a férfiak birtokolták a tekintet hatalmát, és csak a férfivágy kinyilvánítása volt elfogadott - emlékeztetettek a kurátorok. Ezt a tabut töri meg Elke Silvia Krystufek Genitális öröm című festménye, míg Sylvia Sleigh Fejedelmi aktján már némileg feminin, Marlene Dumas Férfi szépség című munkáján pedig erősen kiszolgáltatott szerepben tűnik fel a hímnemű modell.

Férfi a vágy tárgyaként is ábrázolhat férfit: Gilbert and George Spermapénz című festményükön élő szobrokként kínálják fel saját magukat, míg Richard Avedon Rudolf Nurejevről készített fotóján ruhátlanul és védtelenül mutatja be a híres balettművészt.

Jürgen Klanke magát nemi szerve szimbolikus elrejtésével megörökítve vizsgálta a nemiség társadalmi konstrukcióját, Keith Haring ezzel szemben Annie Leibovitz fotóján saját testét is műtárggyá tette, kifestve azt és környezetét. Zbigniew Libera Universal Penis Expandere groteszk testalakító eredményével az 1990-es évek elejének testkultuszát veszi kritika alá.

Mitológiai hősök, erőtől duzzadó sportolók testei gyakran tűntek fel olyan alkotók, mint Leni Riefenstahl munkáin, ennek a megközelítésnek azonban a visszája is megjelenik a kiállításon: Paul McCarthy Rocky című videójában például a híres filmet parodizálja. A tárlat mások mellett Hajas Tibor, Vető János és Tomislav Gotovac munkáin keresztül tárja fel, milyen módon lehet az akcióművészetben a férfitest a teljesítmény eszköze.

Miért kezelte a művészet olyan sokáig tabuként a férfi nemi szervet, talán annak kiszámíthatatlansága, kontrollálhatatlansága miatt? - tették fel a kérdést a kurátorok, akik mások mellett Keith Haring, Robert Mapplethorpe és Jean Cocteau péniszábrázolásain keresték a választ a Lumú június 30-ig nyitva tartó kiállításán.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és a határidős indexek alapján Európában is eséssel indulhat a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×