Szabados György 1939. július 13-án született Budapesten, az improvizatív kortárs zene Európa-szerte ismert alakja. Rendkívüli zenei adottsága, rögtönző zongorajátéka, folytonos kifejező, komponáló kedve már kisgyermekkorában megmutatkozott.

Zenei tanulmányait magánúton végezte, apja kívánságának eleget téve közben orvosi diplomát is szerzett. A dzsesszben találta meg azt a nyelvet, amellyel improvizatív képességeinek formát adhatott, azonban nem egyértelműen dzsesszmuzsikus.

Zenéje rendkívül dinamikus, a hagyomány és a modernitás értelmében is európai és
magyar zene, telve a spontaneitás frissességével és a szellem erejével. Alkotói felfogását a kompozíció és a szabad improvizáció harmóniájára alapozza.

Nevéhez fűződik az 1964-es kiadású, B-A-C-H élmények címet viselő lemez, amely az első szabad zenei felvételnek számít hazánkban.

1975 és 1988 között a Kassák Klubban a Kortárs Zenei Műhely vezetője volt, 1983-ban megalakította a Magyar Királyi Udvari Zenekart, 1988-ban a Szabad Zene Nyilvánossága klubot.

Művészetének elismeréséül 1972-ben elnyerte a San Sebastian-i fesztivál szabad zenei nagydíját, 1983-ban megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben a Magyar Művészetért díjat, 2001-ben a Szabó Gábor-életműdíjat, 2008-ban a Magyar Jazz Díjat.

Szabados György idén március 15-ei nemzeti ünnepen zeneszerzői munkásságáért vehette át a Parlamentben a Kossuth-díjat.