"Trianon következményei kilenc évtizede élnek velünk, ezért is szerettem volna a kilencvenedik évfordulóra egy olyan filmet készíteni, amely bemutatja, hogy a mindenkori magyar társadalom hogyan viszonyult és viszonyul ehhez a problémakörhöz" - mondta az InfoRádiónak Koltay Gábor.

A rendező új filmje, a Vérző Magyarország címét Kosztolányi Dezsőtől kölcsönözte; az író szerkesztésében a húszas évek elején jelent meg az a könyv, amelyben a magyar szellemi élet - költők, írók, tudósok minden oldalról és felekezetből - egyöntetűen hitet tett amellett, hogy ennek a halálra ítélt országnak nem szabad elpusztulnia, vissza kell lépnie a szakadék széléről, amihez lelki, szellemi építkezésre, megerősödésre van szükség.

Koltay Gábor szerint trianonról még mindig nem beszéltek eleget a magyarok, nem fogalmazták meg a tragikus döntés miatt érzett fájdalmukat. Ezért a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni erre, és megvizsgálni azt, hogy a XXI. század elején egy egységesülni akaró világban milyen lehetőségek vannak arra, amit a politikusok úgy fogalmaznak meg, hogy a magyar nemzet határok feletti újraegyesítése.

A rendező hangsúlyozta: a filmjei egyetlen mondattal sem sugallják azt, hogy bárki is a határok erőszakos megváltoztatására, átrajzolására törekedne Alapvetőnek tartja ugyanakkor Koltay Gábor, hogy a szétszóródva élő magyarságnak legyenek jogai, hogy megőrizhesse a nyelvét, lehessenek iskolái, és fel tudja mutatni közös kultúrkörbe tartozását.

"Ebben keresem a megoldást, ehhez szeretnék a művészet eszközeivel, versekkel, prózarészletekkel, gondolatokkal és ezek füzérével lelki és szellemi segítséget, hátteret nyújtani" - fűzte hozzá a rendező.