Hogyan esett a választás erre a filmre?

Amikor a film 1999-ben elkészült, nagy hatással volt nemcsak rám, hanem mindenkire a világon. Oscar-díjat is nyert. Így amikor Eszenyi Enikő megkeresett, hogy rendezzek valamit a színházba, több darab és film közül végül a Mindent anyámról győzött. Ez egy nagyon gazdag anyag, ami sok érzelmet vált ki, ugyanakkor sok gondolatot is tud ébreszteni. A filmből egy nagyon izgalmas szövetű színi adaptációt készített az angol Samuel Adamson. Ezt folytattuk mi tovább.

Mit változtattak meg a Samuel Adams-féle adaptáción? 

Már a filmben is szerepel az a napló, amit a fiú ír. Hogy ez a napló nem más, mint maga a színmű, az angol drámaíró ötlete volt. Mi ezt folytattuk tovább, hogy maga az előadás is legyen az az előadás, amit Esteban éppen most ír. Így Esteban már nemcsak író legyen, hanem rendező is, aki létrehoz egy előadást. Ebben fejezi ki az anyja iránti érzelmeit, illetve azt a hatalmas fájdalmat és hiányt, hogy az anyja eltitkolt előle valamit, nevezetesen azt, hogy ki volt az apja. Ez a titok eltépett fényképek formájában jelenik meg az életében, de ezt a titkot az anyja nem válaszolja meg. És tulajdonképpen ez a hiányérzet indítja arra, hogy elkezdjen nyomozni, elsősorban a saját fantáziájában, hogy ki is lehetett, milyen ember is lehetett az apja?

Ismét Árvai Györggyel dolgozik együtt, ő készítette az előadás díszletét. Mire szolgálnak a gördülő kulisszák, amiket folyamatosan mozgatnak a színpadon?

Amikor egy filmet próbál az ember színpadra vinni, még ha ennek van is színpadi verziója, mindig azzal a problémával szembesül, hogy a film viszonylag rövid jelenetekből építkezik. A vásznon egy másfél-két-három perces jelenet nagyjelenetnek számít. A színházban 10-15 perces jelent számít nagyjelenetnek. Így egy filmben színházi értelemeben sok apró jelenet követi egymást. Ezért próbáltunk egy olyan struktúrát kitalálni, ami lehetővé teszi a gyors helyszínváltásokat, a gyors jelenetváltásokat, és azt az alapgondolatot is segíti, hogy tulajdonképpen egyfajta Matrioska-baba konstrukció van: a színházban mindig találunk egy újabb színházat, amiről kiderül, hogy egy újabb színház, és amikor már úgy éreztük, hogy megérkeztünk a valóságba, akkor az szintén csak egy színház. Ezt a gondolatkört nagyon jól lehetett megjeleníteni ezekkel a mozgó kis színpadokkal.

Kik játsszák a főbb szerepeket?

Én úgy gondolom, hogy egy nagyon jó társulat jött létre a Vígszínház társulatán belül. Börcsök Enikő nevét mindenképpen ki kell emelni, ő játssza Manuelát, és az abszolút főszereplője a darabnak. Úgy érzem, hogy nagyon izgalmas alakításokat fogunk látni Varju Kálmántól, aki Estebant alakítja, Epres Attilától, aki Agradót játssza, Hegyi Barbarától, aki a sztárt, a színésznőt alakítja, és a többiektől is: Tornyi Ildikótól, Szegedi Erikától, Nyilas Tündétől de még a kis szerepekben is egészen kis briliáns alakítások vannak, például Csőre Gábortól.