Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

EKF: Linz átadta a stafétabotot Pécsnek

Átvette a stafétabotot az ausztriai Linztől Pécs, az Európa Kulturális Fővárosa cím egyik 2010-es birtokosa.

Pécs felkészülten néz a programsorozat kezdete elé, és mindent elkövet annak érdekében, hogy méltóképpen képviselje az európai hagyományokat és kultúrát - mondta Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely polgármestere a bécsi magyar kulturális intézet épületében rendezett rövid ünnepségen és sajtótájékoztatón.

Mint kiemelte, Pécs nemcsak az erős magyar kultúrát, de az erős közép-európai kultúrát is képviseli. Hozzátette: a térség több mint ezer éve az egyik meghatározó az európai kultúrában, ezt mutatja az is, hogy az előző és a következő években is kerültek és kerülnek ki innen európai kulturális fővárosok.

"A kulturális fővárosi cím meg tud változtatni egy várost. Ez történt Linz esetében is" - fogalmazott Gerda Forster, az osztrák város kulturális fejlesztési osztályának vezetője. Kifejtette, hogy a rendezvényeknek köszönhetően átalakult a felső-ausztriai tartományi székhelyről alkotott elképzelés Európa számos részén és Ausztriában, emellett a linziek is máshogy gondolnak most a városukra. Az egykori iparváros helyett egy nyitott, modern, kulturálisan sokszínű város képe alakult ki - jegyezte meg.

Gerda Forster arról is beszélt, hogy a városképet és a kulturális választékot gazdagítják az EKF-programokra felépített létesítmények, köztük a tartományi könyvtár új épülete és a Modern Művészetek Múzeuma. Kitért arra is, Linz modern művészetfelfogást próbált meg közvetíteni a látogatók felé, ennek köszönhetően a programok elérték azt a célt is, hogy a művészet passzív befogadója helyett a közönség aktív közreműködő legyen.

Szalay Tamás, a Pécs 2010 rendezvények kulturális igazgatója a programsorozat öt pillérét felsorolva arról beszélt, hogy Pécs a regionalizmus városa, "kulturális kapuváros" a Balkán felé, és jellemzője a multikulturalitás, a megújulás, emellett az élettel teli közterek városa is.

Az EKF-évhez kapcsolódó nagy beruházások közül a koncert- és konferenciaközpontot, valamint a Zsolnay Kulturális Negyedet emelte ki. Pécs regionális szerepére kitérve elmondta, hogy több mint negyven dél-dunántúli település a partnere Pécsnek az EKF-rendezvénysorozatban. A programok azonban ennél tágabb térséget ölelnek fel, a szervezők célja ugyanis az olaszországi Triesztig és a romániai Aradig terjedő kulturális térség kialakítása.

A beszédeket követően a stafétabot nemcsak jelképesen, de ténylegesen is átkerült Linztől és Pécshez. Igaz, rendhagyó módon - az osztrák város nevére utalva - egy Magyarországot formázó linzertorta képviselte azt.

Pécs a törökországi Isztambullal és a német Ruhr-vidékkel közösen tölti be 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az EKF-rendezvények hivatalos megnyitóját vasárnap tartják Pécsett. Mint azt Ruzsa Csaba, a Pécs2010 Menedzsmentközpont ügyvezető igazgatója korábban elmondta, egy év alatt egymillió látogatót várnak. Összesen 350 kulturális programmal számolnak Pécsett és a környező településeken, ezt mintegy 100 civil, és további 80-100 regionális társprogram egészíti ki.

Címlapról ajánljuk
Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában
„Őrült ámokfutás”

Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában

Két nő és egy férfi holttestét találták meg a krakkói lövöldözés elkövetőjének otthonában – közölte szombat esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem napelemekre, hanem árvízvédelmi szirénákra lett volna szüksége Nepálnak

Nem napelemekre, hanem árvízvédelmi szirénákra lett volna szüksége Nepálnak

A jövő héten kezdődő antalyai ENSZ-klímacsúcs ismét egy katasztrófát fog felhasználni arra, hogy felhívja magára a figyelmet. Az idei csúcstalálkozó a nepáli tragédiára fog kiemelten rávilágítani, ahol augusztus végén jég- és sziklaomlás söpört végig Nepál északi részén. A katasztrófában több mint 1400 ember halt meg, ötezren pedig eltűntek. A helyreállítási költségek közel 5 milliárd dollárt tesznek ki, ami az ország gazdaságának körülbelül egynyolcadának felel meg. És igen, a világ számára is van ebből tanulság – csak éppen nem az, amit a klímaaktivisták sulykolnak, hogy egyre több forrást kell fordítani klímavédelemre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×