A zenét Leonard Cohen versei inspirálták, akivel már régóta ismerjük egymást. Az elmúlt 20 évben többször is találkoztunk. Erről a projektről 10 éve kezdtünk el gondolkozni, és jó ideig eltartott, mire elkészültünk vele, mert ez idő alatt ő körülbelül 5 évre elvonult egy buddhista kolostorba, és akkor nem beszélhettünk. Amikor 3-4 évvel ezelőtt visszajött, ismét felvetődött a projekt ötlete, ez arról szól, hogy az ő verseit az én zenémbe helyezzük be. Felkértem, hogy vegyen részt a zeneszerzésben is, de Cohen inkább azt kérte, hogy magam írjam meg a zenét, és ő írja a verseket, és így is lett. Megmutatta nekem a "Book of Longing" /Vágyakozások könyve/ című verseskötetét, amiben úgy 130 vers szerepel, és ebből választottam ki huszonkettőt.

Mi alapján válogatta a verseket?

A versek több témát érintenek, szólnak például a szerelemről, személyes történetekről, buddhista tanításokról, és a mindennapi életről. Igyekeztem mindegyik témából azonos számú verset kiválasztani, hogy a könyv sokszínűségét a zenében is vissza tudja adni.

Mit fog látni és hallani a közönség a koncerten? Ha jól tudom, a versek Leonard Cohen hangján szólalnak meg.

Néhány helyen igen. A huszonkét versből öt igen rövid. Ezt az öt verset ő mondja el, de ott nem használok zenét. A zenekar egy zenésze szólóban játszik ezek előtt a versek előtt vagy után. Az est legelején van egy vers, ahol Cohen hangját zene is kíséri. Így marad úgy 16 vers, amit egy énekes kvartett ad elő, solo, duett, trio vagy kvartett felállásban.

Mit jelent az ön számára Leonard Cohen költészete?

Lenyűgöz, ahogy az elképzeléseit kifejezi. Tisztán, egyszerűen, erős érzelmi alapokra helyezkedve fogalmaz, így egyfelől azt mondhatjuk, hogy a versei nem intellektuálisak, másfelől mégis az emberi létezés legmélyebb témáit dolgozzák fel.

Magyarországon talán leginkább az ön filmzenéit ismerik, bár írt szimfóniákat, versenyműveket és operákat is. Mégis, a filmzenékhez hasonlóan, a vers megzenésítés is különböző művészeti formák találkozásából születik.

Igen, ez így igaz. A filmzene és az opera alapjai is a szöveg, ami itt a szó, a színpadi mozgás, képek és a zene. Ez a négy alapelem, ami előjön az operában, a filmben, és bizonyos fokig a táncban, a színházban és a dalokban is, bár nem teljes egészében. Ami azt illeti, ezen a koncerten is van egy nagyon erős vizuális elem, mert Leonard Cohen rajzait vetítjük, ezzel együtt van egy koreográfusunk is, aki a színpadon lévők mozdulatait is megkomponálja. Így érdekes módon ez a kis dalciklus is lefedi a színház minden szegmensét, a szöveget, a mozgást, a zenét és a képet.

Általánosságban mit csinál szívesebben: olyan szerzeményeket, ahol csak a zenére koncentrálhat, vagy olyan zenei projekteket, amiben más művészeti formákkal is együtt kell működnie?

Jobban szeretek más művészeti formákkal is együtt dolgozni. Írtam legalább húsz balettet, úgy huszonkét operát és számtalan színházi darabot. Bár írtam zenekari darabokat és szimfóniákat is, de a szimfóniákban is gyakran használtam szöveget, a kései romantikusok példáját követve. A zenéim többségének az inspirációja gyakran más művészetekből származik. Lehet a mozgás, ekkor táncról beszélünk, vagy csupán szavak, és akkor egy dalciklusról van szó. Négy dalciklust írtam idáig, ez köztük az utolsó.