A félévszázados filmes pályafutást maga mögött hagyó alkotó: forgatókönyvíró, rendező és producer sokszoros Emmy-díjas és számos egyéb szakmai elismerés kitüntetettje kedden távozott az élők sorából. "Írói munkássága kezdetétől erkölcsi iránytű vezette tollát, amelyet sohasem veszített szem elől" - méltatta barátja, Del Reisman, aki maga is betöltötte korábban az írók céhének elnöki posztját.

Az Abraham Goodman néven 1927. december 1-jén világra jött író orosz zsidó bevándorlók gyermeke volt, aki egy gyárnegyed környékén nőtt fel, ahol mint mondta, mindig idegennek érezte magát. Egyetemi évei alatt kezdett drámákat írni, s a hadseregben töltött három év után szegődött a televízióhoz abban a korban, amikor nagy szükség volt jó színvonalú tévéfilmekre.

Az ötvenes években televíziós szerzőként dolgozott, amikor elhatározta, hogy megírja a második világháborút túlélt náci vezetők nürnbergi perének történetét. Előbb sikeres tévéváltozatként dolgozta fel a népirtó háborús bűnösök nemzetközi tárgyalását, majd első filmforgatókönyvét is elkészítette belőle, s a Stanley Kramer rendezésében 1961-ben bemutatott produkcióért elnyerte az Amerikai Filmakadémia Oscar-szobrát.

A világsikert aratott lélektani dráma főbb szerepeit Spencer Tracey, Burt Lancaster, Maximilian Schell és Marlene Dietrich játszották. A filmet egyébként 11 Oscarra jelölték, és Mann mellett a Hans Rolfe-ot alakító Schell is megkapta a szobrot. (Az amerikai ügyészt játszó Richard Wildmark hétfőn hunyt el 93 éves korában.)

Az író célja nem csupán a szórakoztatás

Az Oscar-díj átvételekor elmondta, hogy hite szerint, az írónak kötelessége, hogy ne csak szórakoztasson, hanem kommentálja is a világot, amelyben él, és nem csupán azért, hogy magyarázza, hanem talán egy kicsit alakítsa is.

További filmjei a hatvanas években, a Gyermeki vágyakozás, a Bolondok hajója vagy A detektív szintén morális kérdéseket boncolgattak, ám a nagy stúdiók egyre kevésbé voltak vevők az ilyen témákra, ezért ismét visszatért a televízióhoz.

A hetvenes évek elején találta ki Kojak, a kopasz rendőrnyomozó figuráját. A széria egész 1978-ig a képernyőn maradt.

King címmel Emmy-díjra jelölt minisorozatot rendezett Martin Luther King, fekete polgárjogi harcos életéről. A Skag című 1980-as tévéfilmjéből szintén sorozat készült. A gyilkosok köztünk vannak (Murders Among Us: The Simon Wiesenthal Story) című tévéfilmjét pedig 1989-ben vetítették.

A Megbélyegezve: a McMartin per című tévédrámája 1995-ben futott James Woodsszal a főszerepben. A történet egy nagy vihart kavart ügyet boncolt (különös tekintettel a média keltette hisztériára), amelyben gyermek elleni szexuális erőszak volt a vád, ám ezt az ügyészek hat év alatt sem tudták rábizonyítani a vádlottakra.

Egyik utolsó munkáját, a 2002-ben készült Whitewash: The Clarence Bradley Storyt - amely egy rasszista előítélet miatt gyilkosság vádjával hosszú időre bebörtönzött ártatlan férfiről szólt - szintén Emmyvel honorálták.