A magazin szerint talán meglepő, de nem a svájci Alpok elitiskolái és nem a Perzsa-öböl partján fekvő országok egyetemei kérik diákjaiktól a legtöbb pénzt. Még csak nem is az amerikai Ivy League-be tartozó patinás magániskolák, köztük a Harvard és Princeton vagy az angliai Cambridge és Oxford vezeti a legköltségesebb felsőfokú oktatási intézmények rangsorát.

Az Egyesült Államok és minden bizonnyal a világ legdrágább egyeteme az amerikai főváros nagy hírű intézménye, a George Washington Egyetem, ahol a 2007/2008-as évben a tandíj 39 240 dollár (6 millió 897 ezer forint). Az ohiói Kenyon College-ban 38 140 dollár (6 millió 704 ezer forint), a pennsylvaniai Bucknell Egyetemen 38 134 dollár (6 millió 703 ezer forint) a tandíj. A New York-i Vassar College és Sarah Lawrence College 38 115, illetve 38 090 dollárt (6 millió 669 ezer, illetve 6 millió 695 ezer forintot) kér a diákoktól egy évre. Ez az összeg a kollégiumi szállás és étkezés költségét, továbbá a tankönyvek árát nem is tartalmazza.

Az európai magánegyetemek vetélkednek drágaságban amerikai társintézményeikkel. Az Eiffel-toronytól egy tömbnyire levő Párizsi Amerikai Egyetem éves díja 23 784 euró (6 millió 134 ezer forint). Néhány svájci iskola is a topon van, közöttük az olasz határ közelében működő Franklin College, amely 30 860 dollárt (5 millió 424 ezer forintot) kér a diákoktól évente.

Az egyetlen olyan brit felsőoktatási intézményben, a Buckingham Egyetemen, amely nem kap állami támogatást, a brit diákoknak évente 15 500 fontba (5 millió 395 ezer forintba), a külföldieknek 27 ezer fontba (9 millió 398 ezer forintba) kerül az oktatás.

Ausztráliában megkérik az állami oktatás árát

Az amerikai állami felsőoktatásban a diploma megszerzéséhez egy diáknak átlagosan 4587 dollárt (806 300 forintot) kell kifizetnie. Ennél csak Ausztráliában drágább az állami oktatás, ott a tandíj 3 évvel ezelőtt 5 289 dollár (929 700 forint) volt.

A Forbes szerint a legtöbb egykori kommunista országban, különösen Kelet-Európában, valamint Afrika államaiban kettős tandíjpolitika van érvényben: a legkiválóbb diákok számára tandíjmentességet biztosítanak, mindenki másnak pénzbe kerül az oktatás.

Az amerikai elitegyetemek nem a magas tandíjakkal, hanem gazdagságukkal emelkednek ki az oktatási intézmények mezőnyéből. Az Egyesült Államokban 76 olyan egyetem és college működik, amelyiknek 1 milliárd dollárnál nagyobb az alapítványi tőkéje.

A szupergazdag intézmények egyre jobban eltávolodnak a többi egyetemtől. Az élen a Harvard áll 35,6 milliárd dollárral (6152 milliárd forint), amelyet a Yale, a Stanford, a Princeton és a Texasi Egyetem követ, utóbbi alapítványi tőkéje 15,6 milliárd dollár (2742 milliárd forint).

Ezeken az egyetemeken tanítanak a legnevesebb professzorok, akik a Harvardon például főállásban évente átlagosan 177 ezer dollárt (31 millió 113 ezer forintot) keresnek.