A bizottság Kósa Ferenc filmrendezőt és Schneider Márta kulturális szakállamtitkárt kérte föl az emlékezésre, amelyen jelen volt a zeneszerző özvegye, Kodályné Péczely Sarolta, Lomnici Zoltán, a Legfelső Bíróság elnöke, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, volt miniszterelnök és Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, valamint számos Kodály-tanítvány. A síremléket az emlékévre tekintettel a nyáron újíttatta fel a bizottság.

Kósa Ferenc filmrendező, a bizottsága tagja egy régi, 60 évvel ezelőtti Kodály születésnapon elhangzottakból idézett. Eszerint a zeneszerző-pedagógus tudatosan vállalta a hídember szerepét, Széchenyihez hasonlóan.

Hidat teremtett magyarság múltja, jelene és jövője között, a béke, a tisztelet és a szeretet hídját. Kodály a helytállás példáját mutatta egész életében. Életművének, emberi hitvallásának fénye semmit nem halványult, ellenkezőleg, folyamatosan nő a múló időben - fogalmazott a filmrendező.

Kodály összefonta az énekelt és beszélt anyanyelvet

Reménnyel és jó érzéssel állunk itt, mert aki 40 évvel ezelőtt meghalt, sokat tett azért, hogy úgy érezzük, jó itt élni - mondta Schneider Márta kulturális szakállamtitkár.

Hangsúlyozta: Kodály összefonta az énekelt és beszélt anyanyelvet, hiszen azt vallotta, hogy a zene ügye nem elsősorban csak a zenéé, sokkal inkább a kultúrateremtésé.

Vannak a léleknek olyan régiói, amelyekbe csak a zene világít be - idézte Kodályt. Mi utódok - jelentette ki az államtitkár - köszönjük, hogy a kezünkbe adta ezt a lámpást.

Este a Zeneakadémián ünnepi műsor hangzik el Kodály Zoltán műveiből, a Magyar Állami Operaházban pedig a Psalmus Hungaricust és a Székelyfonót játsszák. Hétfőn Kecskeméten, a zeneszerző szülővárosában tartják a Serkenj, fel kegyes nép címmel szervezett ifjúsági műveltségi vetélkedő döntőjét, az eredményt az esti gálahangversenyen hirdetik ki.