Előadóművészeti törvény - a korábbi megnevezéshez képest most így emlegetik szerkesztői a színházi törvényt. A koncepció változatlan, ám a javaslat már nem csupán a teátrumok működését szabályozná, hanem a zenei- és táncművészeti intézményekét is - számolt be róla Szabó István, a törvényt kidolgozó bizottság tagja. "Az elgondolásnak két súlypontja volt, az egyik az, hogyan lehet átláthatóbbá, tisztábbá tenni a finanszírozást, a másik pedig, hogy miként lehet jobb munkakörülményeket teremteni a színházakban, az együtteseknél, hiszen a mostani szabályozás ezeknek a specialitásait nem veszi tudomásul" - hangsúlyozta.

A tervezetet a színházi szakmai szervezetek által benyújtott javaslatok, valamint a zenei- és táncművészeti szervezetek korábbi kezdeményezési alapján készítették. A koncepció szerint a szervezeteknek, színházaknak mintegy regisztrálniuk kellene a rendszerbe, és ez alapján juthatnának hozzá az állami forrásokhoz.

A nyilvántartásba vételkor nagyon pontosan rögzíteni kell a feltételeket - hangsúlyozta az Országos Színháztörténeti Intézet igazgató-helyettese. Vagyis az önkormányzatoknak számot kellene adniuk arról, hogy a színház, vagy más művészeti szervezet költségvetésének mekkora hányadát garantálja. Jelenleg a színházak többsége - bár önkormányzati hatáskörbe tartozik - az államtól kapja költségvetése nagyobb részét, mintegy 60 százalékát.

A javaslat pontosan szabályozza az előadóművészek munkaviszonyát, hogy milyen kötelezettségekkel, mely ellátásokra, kedvezményekre jogosultak. Fontos változás lenne még, hogy a művészeti intézmények - bizonyos feltételek mellett - adókedvezményt vehetnének igénybe.

Szabó István hangsúlyozta: erre azért van szükség, mert a jegybevételből származó pénz pusztán az intézmények kiadásainak 20-25 százalékát fedezi. A törvényjavaslat fontos eleme még egy Előadóművészeti Tanács létrehozása, amelynek feladata a döntés-előkészítés, a szakmai tanácsadás és véleményezés lenne. A bizottság 16-20 főből állna, tagjait a különböző szakmai szervezetek és fenntartók delegálnák.