A vészjósló hírek mellett az is tapasztalható, hogy fogalmunk sincs, hogy mi történik ott, ez olyannyira így van, hogy még a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet és az Egyesült Államok is több felvilágosítást és nagyobb nyitottságot kért az orosz hatóságoktól – fogalmazott Rusvai Miklós egyetemi tanár, víruskutató az InfoRádióban, hozzátéve: amit bizton lehet tudni, hogy egy, az ottani pestislaboratóriumban, tehát

egy kifejezetten erre szakosodott intézményben dolgozó laboráns, egy 28 éves hölgy megbetegedett, és meg is halt pestisfertőzés következtében.

Az összes kontaktját kórházi megfigyelés alá helyezték, ez körülbelül 200 embert jelent. Felröppentek hírek arról is, hogy más is megbetegedett, vagy akár meghalt volna, de ezt nagyon erőteljesen cáfolták az ottani hatóságok, és független forrásokból nem sikerült megerősíteni. Tehát jelenleg úgy tűnik, hogy „kézben van” a helyzet, megfigyelés alatt vannak a kontaktszemélyek, és újabb betegség vagy haláleset nem történt – mondta Rusvai Miklós.

A kérdésre, hogy a pestis nem egy olyan betegség-e, amit az antibiotikumoknak hála már egyszer legyőztünk, és akkor miért létezik pestislaboratórium, azt mondta: „legyőztük, de ne felejtsük el, hogy

esetleg folynak biológiai fegyverfejlesztések különösen veszélyes kórokozókkal, mint a pestis, a fekete himlő, a lépfene és még sok más ilyen kórokozót lehetne sorolni.

Ezért az nem különlegesség, hogy léteznek olyan szakosodott intézmények, amelyek a nemzetközi veszélyt már nem jelentő betegségekre szakosodtak. Az, hogy legyőztük a pestist, nagyjából igaz, de pont a tüdőpestis, amiben ez a laboráns meghalt, egy nagyon-nagyon gyorsan kialakuló és halálhoz vezető formája a betegségnek” – magyarázta.

A pestisnek három formája van:

• a bubópestis,
• a vérmérgezéses vagy vérfertőzéses pestis,
• és a tüdőpestis.

A tüdőpestis akár két-három nap alatt végzetes lehet.

Ha az első napon nem kezdik el az antibiotikum-terápiát, ha nem elég gyors a diagnózis, akkor a betegnek nincs sok esélye

– mondta Rusvai Miklós.

A kérdésre, hogy milyen speciális tünetei vannak a tüdőpestisnek, könnyű-e felismerni, úgy fogalmazott: a körülmények teszik könnyebben felismerhetővé, mert vérzéses tüdőgyulladást okoz, ami különben nem gyakori. A kórokozók közül kevés olyan van, ami ilyen intenzív vérzéses tüdőgyulladást okoz.

„A klinikai tünetek nem annyira jellegzetesek, viszont – bocsánat, hogy ezt mondom, de – a kórbonctani elváltozások abszolút jellemzőek, csak persze akkor már késő. Tehát a klinikai tünetek valóban nem annyira jellegzetesek, de felismerhető, ha gyanakszik rá a vizsgálóorvos” – fogalmazott. Márpedig egy ilyen helyen dolgozó laboránsnál feltétlenül kell ilyenre gyanakodni.

A kérdésre, hogy milyen elkerülési szabályok vannak a pestisre azon kívül, hogy Irkutszkba most jó ideig ne menjünk, azt mondta: még nagyon sok helyén előfordul a világnak, például a pestis az Egyesült Államok déli és nyugati államaiban is rendszeresen előfordul. Évente több száz eset van világszerte, Közép-Ázsiában is sűrűn előfordul a sztyeppevidéken, tehát sokfelé előfordul, óvatosnak kell lenni.

Ha nem laboratóriumi kémcső a forrás, akkor rágcsálóktól fertőződik az ember bolhák révén, tehát amire figyelni kell, hogy ne legyünk bolhásak

– mondta Rusvai Miklós virológus, egyetemi tanár az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.