Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Maszúd Peszeskján iráni elnök beszédet mond a dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevû elitalakulatának egykori parancsnoka halálának hatodik évfordulója alkalmából a teheráni Khomeini imám nagymecsetben tartott ünnepségen 2026. január 1-jén. Szulejmánival 2020. január 3-án célzott csapással végzett az amerikai légierõ az iraki fõváros, Bagdad repülõterén.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

„Költséges és kilátástalan a háború” – Kiállt Irán elnöke

Irán nem táplál ellenséges érzelmeket más népek, vagy nemzetiségek ellen, így az Egyesült Államokkal, illetve európai és a szomszédos arab országokkal szemben sem – írta Maszúd Peszeskján iráni elnök egy az amerikai népnek címzett levelében.

Az iráni Press TV-n szerdán idézett dokumentumban Peszeskján úgy fogalmazott, hogy Irán fenyegetésként való bemutatása „nem áll összhangban sem a történelmi valósággal, sem pedig a ma tapasztalható tényekkel”.

„Az iráni nép nem táplál ellenséges érzéseket más nemzetek iránt, ideértve az Amerikában, Európában vagy a szomszédos országokban élő népeket is” – hangsúlyozta az Iszlám Köztársaság elnöke.

Ugyanakkor az iráni infrastruktúra elleni támadások az iráni nép ellen irányulnak, és az ország határain messze túlmutató következményekkel bírnak - figyelmeztetett.

Rávilágított, hogy „még a történelme során többször is bekövetkezett külföldi beavatkozások és nyomásgyakorlás ellenére is az irániak mindig egyértelműen különbséget tudtak tenni a kormányok és az általuk irányított népek között”.

Peszeskján a levélben egyben élesen bírálta az Egyesült Államok háborúját Irán ellen, amit abszurdnak és Washington számára drága műveletnek nevezett. „A világ mára elérkezett egy olyan ponthoz, ahol a konfrontáció folytatása minden korábbinál költségesebb és kilátástalanabb lesz” – húzta alá.

Megjegyezte, hogy Irán története során számos agresszorral szembesült, és úgy fogalmazott, hogy a történelemkönyvekben csak egy „szégyennév” maradt utánuk. Kiemelte, hogy a háború és béke közti döntés egész nemzedékek jövőjét fogja meghatározni.

Az Irán elleni amerikai-izraeli katonai művelet február 28-án vette kezdetét. Donald Trump szerdán jelentette be, hogy Irán fegyverszünetet kért. Eszmail Bagai iráni külügyi szóvivő ugyanakkor hamisnak és megalapozatlannak nevezte az amerikai elnök bejelentését.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×