Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Várandós nõ pakolja össze a holmijait a szülészetét ért orosz dróntámadást követõen a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2026. február elsején. A támadásban hatan megsebesültek.
Nyitókép: Katerina Klocsko

Ukrajnai szülészetet és munkásbuszt ért orosz dróntámadás

Orosz dróntalálat ért egy szülészetet vasárnap a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában, legkevesebb hatan megsebesültek – írta a Telegramon Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei közigazgatás vezetője. Egy buszt ért találatban legkevesebb 12-en meghaltak.

Előzőleg Dnyipróban egy férfi és egy nő halt meg vasárnapra virradóra orosz dróncsapásokban – közölte a megyei közigazgatás.

A Dnyipropetrovszk megyei Ternivka városában dróntalálat ért egy buszt, amelyen egy bánya alkalmazottai utaztak. A mentők és a helyi hatóságok szerint legkevesebb 12 halálos áldozata és hét sebesültje volt a támadásnak.

A dél-ukrajnai Herszonban, ahol gyakoriak az orosz támadások, vasárnap reggel légitámadás során találat érte a városközpontot – közölte a megyei közigazgatás. A támadásban egy 59 éves nő életveszélyesen megsebesült.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalakon vasárnap azt írta, hogy január folyamán Oroszország több mint 6000 drónt, mintegy 5500 irányított légibombát és 158 rakétát lőtt ki Ukrajnára. Az elnök szerint a támadások célpontjai elsősorban az energetikai hálózat, a vasút és polgári létesítmények voltak.

Az ukrán elnök vasárnap azt is közölte, hogy az ukrán–orosz-amerikai megbeszélések az Egyesült Arab Emírségekben a jövő héten folytatódnak.

„Ukrajna kész a lényegi tárgyalásokra, és abban vagyunk érdekeltek, hogy végül olyan eredmény szülessen, amely közelebb visz minket ahhoz, hogy a háború méltón és valóban véget érjen” – írta Zelenszkij az X-en.

(Nyitóképünkön várandós nõ pakolja össze a holmijait a szülészetét ért orosz dróntámadást követõen a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2026. február 1-jén)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Amikor családpolitikai intézkedésekről beszélünk, gyakran az anyáknak és/vagy a gyermekeknek nyújtott támogatásokra, juttatásokra gondolunk. Szerencsére manapság már egyre több szó esik az apák szerepéről is, azonban még mindig nincsenek kellően támogatva a gyermekükről gondoskodó férfiak. A témával kapcsolatban számos tanulmány áll rendelkezésre, melyek egytől egyik megerősítik, hogy mind a gyermek, mind pedig a szülők szempontjából nagyon előnyös, ha az édesapa aktívan kiveszi a részét a gondozási feladatokból. De mi a helyzet Magyarországon? Azt biztosan kijelenthetjük, hogy hazánkban nagy igény mutatkozik az ún. bevonódó apaságra, ugyanakkor mégis azt látjuk, hogy leggyakrabban a nők maradnak otthon GYED-en vagy GYES-en, illetve a gyermekgondozás és a háztartási feladatok később is nagyrészt rájuk hárulnak. Felmerül tehát a kérdés: mi akadályozza az apák részvételét és mi lehet a megoldás?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×