Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
305.97
bux:
136378.97
2026. június 3. szerda Klotild
A Wizz Air egyik Airbus A321-es típusú utasszállító repülőgépé Korfu felett.
Nyitókép: Getty Images/GoodLifeStudio

Változás a Brassó–Budapest repülőjárat közlekedésében

Március 31-étől kezdődően naponta üzemelteti a Brassó–Budapest repülőjáratát a Wizz Air légitársaság – közölte hétfőn a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér.

A Székelyföldet is kiszolgáló brassói repülőtér Facebook-oldalán azt írta, hogy a diszkont légitársaság március 31-étől kezdődően a jelenlegi heti négy helyett a hét minden napján indít repülőgépet az erdélyi városból a magyar fővárosba.

A Wizz Air 2024. július 2-án indította el a Budapest és Brassó közötti járatot, mely rövid idő alatt a Székelyföldhöz közeli légi kikötő egyik legnépszerűbb járata lett. Tavaly októbertől a korábbi heti három útról heti négyre növelték a gyakoriságát.

A dél-erdélyi repülőtér hétfőn közölte, hogy január 28-ától Rómába is indít járatot heti három felszállással. Június elsejétől pedig a Nürnbergbe tartó járat is többször, heti hat alkalommal közlekedik.

Adrian Vestea, a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőteret fenntartó Brassó megyei önkormányzat elnöke január elején jelentette be, hogy a legújabb erdélyi légikikötő 2025-ben az előző évhez képest 48 százalékkal növelte utasforgalmát, tavaly 337 353 utast regisztrált. Hangsúlyozta, hogy az üzemeltetők bizakodva kezdik a 2026-os évet, mert a brassói létesítmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket: folyamatosan nő az utaslétszám, folytatódik a bővítés.

A Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér 2023 júniusában nyílt meg Románia első olyan légikikötőjeként, amely a rendszerváltás után, zöldmezős beruházásként valósult meg. Létrejöttét a székelyföldi önkormányzatok is támogatták, hangsúlyozva, hogy ez a tömbmagyar régiót is bekapcsolja a nemzetközi körforgásba. Az üzemeltetők középtávon évi egymillió utasra számítanak.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a tajvani-kínai helyzet részben megköti az amerikaiak kezét a Közel-Keleten is

Kaiser Ferenc: a tajvani-kínai helyzet részben megköti az amerikaiak kezét a Közel-Keleten is

Az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy a Hormuzi-szorosban hadihajókat veszítsen, mert felborulhatna a stratégiai erőegyensúly a Távol-Keleten. Az pedig Kínának teremtene egy olyan lehetőséget, hogy relatíve kis kockázattal megtámadja Tajvant – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Két fontos törvényjavaslatot nyújtott be a Tisza, az Alaptörvényt is módosítják hozzá

Két törvényjavaslatot is benyújtott a Tisza Párt kedden késő este. Az egyik megszünteti a gyűlöletkeltő propagandát, a másik pedig megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Szeptember 30-ig el kell távolítani a 15 négyzetméternél nagyobb gigaplakátokat az épületekről.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
OECD: már épp fellélegzett volna a világgazdaság, aztán jött az iráni háború

OECD: már épp fellélegzett volna a világgazdaság, aztán jött az iráni háború

Az OECD legfrissebb előrejelzése szerint a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli szállítási zavarok váltak a világgazdaság legnagyobb kockázatává: a globális olajkínálat 2026 elején 13,5%-kal csökkent, az öböl-menti olajtermelés pedig 45%-kal esett vissza. A háború akkoa bizonytalanságot okoz, hogy a szervezet a szokásostól eltérően két forgatókönyvet vázolt fel: a kedvezőbb esetben a globális GDP-növekedés 2026-ban 2,8%-ra lassul, a súlyosabb változatban viszont akár 2,1%-ra is visszaeshet. A 2026-ot még relatíve jó állapotban kezdő világgazdaság így egy komoly kínálati oldali sokkhatással néz szembe, amely az infláció újbóli emelkedésével és a bizalom megrendülésével fenyeget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×