Infostart.hu
eur:
378
usd:
317.82
bux:
130087.2
2026. február 10. kedd Elvira
Yvette Cooper brit külügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselõinek a NATO-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása elõtt Brüsszelben 2025. december 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kiakadt London Donald Trump új célja miatt

Yvette Cooper brit külügyminiszter szerint nem lehet szövetséges országokkal úgy bánni, ahogy azt Donald Trump amerikai elnök tette nyolc NATO-tagállammal szemben bejelentett vámemelési terveivel, és súlyos pillanatához érkezett a transzatlanti viszonyrendszer. Keir Starmer brit kormányfő is elítélte rendkívüli sajtótájékoztatóján az amerikai vámfenyegetéseket.

Cooper hétfőn késő este elhangzott parlamenti állásfoglalásának közvetlen előzményeként Trump a Truth Social közösségi portálon a hétvégén bejelentette, hogy Dániával, Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával szemben február 1-től 10 százalékos általános importvámot vezet be. Ezt azzal indokolta, hogy Dánia nem hajlandó átadni az Egyesült Államoknak Grönlandot, a másik hét ország pedig az autonóm területként Dániához tartozó sziget hovatartozásáról folyó vitában a koppenhágai kormány mögött sorakozott fel.

Trump közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek, és mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok „teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja” Grönlandot.

Megismételte azt a korábban is többször hangoztatott álláspontját, hogy Kína és Oroszország is meg akarja szerezni Grönlandot, és ezt csak az Egyesült Államok tudja megakadályozni.

A brit külügyi tárca vezetője a londoni alsóház képviselőinek tartott hétfő esti tájékoztatójában úgy fogalmazott, hogy Trump bejelentésével

súlyos pillanatához érkezett a transzatlanti viszonyrendszer.

Yvette Cooper leszögezte: a brit kormány által vallott álláspont szerint Grönland a Dán Királyság része és jövőjéről kizárólag a grönlandiakat, illetve a dánokat illeti meg a döntés joga, mivel ez felel meg a szuverenitás és a területi sérthetetlenség alapelvének.

A brit külügyminiszter hozzátette: teljeséggel elhibázott lépés az Egyesült Államok részéről, hogy ilyen módon sújtja, vagy akár csak fenyegeti saját szövetségeseit büntetővámok bevezetésével, mivel ezt semmi nem indokolja, és a döntés kontraproduktív.

Yvette Cooper hangsúlyozta azt is, hogy

az Északi-sarkvidék biztonsága az atlanti országok közös felelőssége, és ezt a kérdést csak a transzatlanti szövetségesek, legfőképp a NATO-tagállamok közötti együttműködéssel lehet kezelni.

„A megosztottság csak az ellenfeleinknek kedvez, így ehelyett komoly és konstruktív, a szuverenitás tiszteletben tartására, a kollektív biztonságra és a szövetséget alátámasztó szabályokra épülő párbeszédre van szükség az Északi-sarkvidék biztonságának ügyében” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter.

Kiemelte, hogy az 1951-ben Dániával kötött megállapodás már most is kiterjedt biztonsági tevékenységet tesz lehetővé az Egyesült Államok számára Grönlandon.

Az amerikai vámfenyegetésekről szólva Yvette Cooper kijelentette: így nem lehet szövetséges országokkal bánni.

Nem sokkal korábban Keir Starmer brit kormányfő is elítélte az amerikai vámfenyegetéseket. A Downing Streeten tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján Starmer kijelentette: nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja, éppen ezért

teljes mértékben elhibázott lépés az Egyesült Államok részéről, hogy büntetővámokkal fenyegeti saját szövetségeseit a Grönland hovatartozásáról folyó vitában.

„Mindig vannak olyanok, akik szerint a kemény munka azonos a közösségi médiában elhelyezett dühös bejegyzésekkel vagy a színpadias feltűnősködéssel” – fogalmazott.

Kijelentette ugyanakkor: nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazna Grönland megszerzésére.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×