A Kreml törvényhozásért felelős bizottsága már jóváhagyta azt a módosításcsomagot, amely megtiltja, hogy kitoloncoljanak az orosz hadseregben szolgáló külföldi állampolgárokat vagy hontalanokat. Az tervezet értelmében még azokat sem lehetne kiutasítani, akik ellen más országokban elfogatóparancsot adtak ki, vagy jogerősen elítélték őket. Az ilyeneket legfeljebb 200 órányi közmunkával, illetve pénzbírsággal sújtanák, ami ezer és ötvenezer rubel között változhat (nagyjából 4000 és 210 000 forintnak fele meg) – közölte a TASZSZ hírügynökség.

Mindezt az orosz ügyvédi kamara igazgatóhelyettese azzal egészítette ki, hogy a renitens külföldieket mellékbüntetésként még 5-7 évre kitilthatnák különféle sportrendezvényekről is. Igor Cserepanov azt mondta, hogy egyetlen, a harcokban részt vett külföldi állampolgárt sem lehetne ezentúl kiadni más országnak. Szerinte

a katonaviseltek hadititkokat tudhatnak, márpedig az orosz államnak az az érdeke, hogy megőrizze ezeket a bizalmas információkat.

A módosítás értelmében minden 2022. február 24-e (az ukrajnai háború kezdete) után hozott kiutasítás, vagy munkavállalói engedély visszavonása érvénytelen. Feltéve, ha az, akivel szemben intézkedtek részt megjárta az ukrán frontot – tudta meg a Vedomosztyi hírportál.

A moszkvai parlament elnökhelyettese máris üdvözölte a tervbe vett törvénymódosítást. Alekszej Kurinnij a „józan ész visszatérésének” nevezte a javaslatot és hozzá tette, hogy az Oroszországért harcoló külföldieket még az állampolgárság is megilletné. Ezzel nem mondott semmi újat, hiszen Vlagyimir Putyin az idén júliusban írta alá az ezt megkönnyítő törvényt. A rendelkezés értelmében mindenki, aki az úgynevezett „ukrajnai különleges katonai műveletben” vagy más, Moszkva által vívott fegyveres konfliktusban harcol, akkor is kaphat állampolgárságot, ha történetesen még oroszul sem beszél.

Az elnök ezzel nyilván a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok joggyakorlatára reagált. Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán öt év börtönnel bünteti, ha polgárai Ukrajnában katonáskodnak. Ennek dacára

kijevi civil szervezetek több mint 1100 üzbég, valamint több száz tádzsik és kazah adatait gyűjtötték már össze, akik szerződést kötöttek az orosz fegyveres erőkkel.

Persze a másik oldalon nagyon is helyénvalónak tartják a külföldiek részvételét a harcokban. Natalja Malinovszkaja, a Voronyezsi Ügyvédi Kamara elnökének tanácsadója például a Vedomosztyinak azt hangoztatta, hogy az idegen katonák jogi védelme a „társadalmi igazságosság” elvét tükrözi. Azzal érvelt: a máshol elkövetett bűnökért „megfelelő és indokolt az enyhe retorzió”, amennyiben az elkövető részt vesz „az új területek védelmében, valamint az ottani a törvényes rend fenntartásában”.

Nyugati jogvédők azonban úgy látják, súlyos következményei lehetnek annak, ha az orosz parlament elfogadja a módosító indítványokat. Ugyanis az új szabályozás szélesre tárhatja Oroszország kapuit a külföldi gazemberek előtt, és megakadályozhatja, hogy nemzetközi bíróságok ítélkezzenek a háborús bűnösök felett.