Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
GENEVA, SWITZERLAND - NOVEMBER 23: US Secretary of State Marco Rubio (R) and Ukraines presidential chief of staff Andriy Yermak (L) held press briefing in the US mission in Geneva, Switzerland on November 23, 2025. (Photo by Beyza Binnur Dönmez/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images/Beyza Binnur Dönmez

Az ukrán biztonsági garanciákról szivárogtak ki újabb részletek

Dan Driscoll washingtoni különmegbízott az Ukrajnának biztosított, eddig homályos biztonsági garanciákról is tárgyalt a múlt héten Kijevben. A tervezet rögzíti, hogyha Oroszország ismét fegyveres támadást indítana egy békemegállapodás után Ukrajna ellen, akkor a NATO-tagállamok, valamint Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország és Finnország összehangoltan lépnek fel az Egyesült Államokkal Kijev védelmében.

Dan Driscoll amerikai diplomata nem csak a 28 pontos amerikai békejavaslatról, hanem egy másik, az ukrán biztonsági garanciákat tartalmazó dokumentumról is egyeztetett Kijevben - írja a Portfolio az RBC-Ukraine portál alapján.

A dokumentum lényegében egy három pontból álló külön keretmegállapodás Ukrajnáról, amelynek szövege a NATO 5. cikkelyének elveit követi.

Az első pont kimondja, hogy amennyiben Oroszország ismét fegyveres támadást indít Ukrajna ellen, az amerikai elnök katonai erők, hírszerzési és logisztikai támogatás, valamint gazdasági és diplomáciai lépések biztosításáról dönthet.

A második pont szerint a NATO-tagállamok, valamint Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország és Finnország összehangoltan lépnek fel az Egyesült Államokkal. A harmadik pont pedig rögzíti, hogy a keretmegállapodás tíz évig marad érvényben, és a felek döntése alapján meghosszabbítható.

Az RBC-Ukraine nem részletezte, hogy Kijev hogyan reagált a felvetésekre. Ukrajna vélhetően kevésnek fogja tartani a keretmegállapodást: az első pont ugyanis továbbra is a mindenkori amerikai elnök kezébe helyezi a döntést a beavatkozásról.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az amerikai elnöki hivatala vasárnap este, a genfi tárgyalásokat követően adott ki közleményt, amiben Marco Rubio külügyminiszter vezette tárgyalóküldöttség megerősítette az Egyesült Államok határozott elkötelezettségét abban, hogy biztosítsák Ukrajna szuverenitását, biztonságát. Hangsúlyozták, hogy a békefolyamatban elért előrelépés Donald Trump amerikai elnöknek a háború lezárására irányuló célkitűzése révén jött létre, és arra is ígéretet tettek, hogy a további folyamat során szoros kapcsolatot tartanak fenn az európai partnerekkel.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×