Infostart.hu
eur:
363.73
usd:
315.65
bux:
147108.81
2026. augusztus 3. hétfő Hermina
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Az ukrán 44. önálló tüzérdandár katonái 2SZ22 Bohdana ukrán 155 mm-es önjáró löveggel tüzelnek az orosz állásokra a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen 2025. augusztus 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA

Kaiser Ferenc: az orosz hadvezetésnek lépnie kellett, mert már nem tudja etetni az ukrajnai "húsdarálót"

Sokkal többe kerül az orosz államnak egy rokkant ellátása, mint az egyszeri kárpótlás kifizetése a halott családtagjainak. Nagyon gyakran egyébként el is tüntetik a maradványokat, mert ha nincs bizonyítva, hogy meghalt a családtag, akkor dezertőrnek minősítik, tehát a család semmilyen ellátást nem kap ezt követően – fogalmazott a katonai szakértő az InfoRádióban az ukrajnai háború orosz hadi viszonyairól. Márpedig aki kikerül a frontra, heteken belül nagy valószínűséggel meghal.

A Kreml jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében ezentúl már a tartalékosokat is lehet külföldre, például Ukrajnába küldeni, ezt közölte a Washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta, ez az intézet mint hírforrás "egy nagyon magasan jegyzett, úgynevezett katonai tanulmányokat folytató agytröszt, tehát a jelenleg napjainkban zajló konfliktuszónákról írt jelentéseit mindenki etalonként használja, igyekeznek a lehető legtöbb forrásból megerősíteni az adataikat, tehát egy hír nem kerülhet be, míg azt két-három másik, ettől független forrás nem erősíti meg, kifejezetten hitelesnek tekinthető".

Magyarázata arra, hogy a mostani intézkedésre miért lehet szüksége Oroszországnak, egyszerű: nincs ember.

"Az orosz veszteségadatokat látva - tippelve, mert igazából nem tudjuk pontosan, hogy Oroszország vagy akár Ukrajna mennyit veszít - azzal lehet kalkulálni, hogy az orosz veszteség havonta 5-10 ezer fő, tehát

a toborzással, önkéntes jelentkezéssel már nem tudja az orosz hadvezetés »etetni az ukrajnai húsdarálót«, tehát valahonnan máshonnan kell további humán erőforrást bevonni a háborúba"

– szögezte le. A húsdaráló kifejezés nem túlzás. Mint Kaiser Ferenc folytatta: a fronton megsebesülő katonákat általában ki sem mentik, mint ahogy az például a NATO kötelékében szokás, például a lehető leggyorsabban egészségügyi ellátáshoz juttatni az emberi erőt, vagy már eleve ott van a szanitéc a csapatokkal.

Hogy érzékeljük a háború veszteségeinek súlyát: az amerikaiak afganisztáni vagy iraki háborújában egy halottra 8-10 sebesült jutott, míg Ukrajnában ez az arány az oroszoknál a másfelet sem éri el, és "rengeteg az arra mutató bizonyíték, hogy nem szedik össze a sebesülteket a harcmezőn, hagyják őket ott elvérezni" – mondta Kaiser Ferenc.

"Sokkal többe kerül az orosz államnak egy rokkant ellátása, mint az egyszeri kárpótlás kifizetése a halott családtagjainak. Nagyon gyakran egyébként el is tüntetik a maradványokat, mert ha nincs bizonyítva, hogy meghalt a családtag, akkor dezertőrnek minősítik, tehát a család semmilyen ellátást nem kap ezt követően. De azért az orosz társadalomban is terjed a hír, nagyon sokan, akik valószínűleg egy-két éve még jelentkeztek volna, már inkább nem jelentkeznek, mert

olyan hírek is vannak, hogy a frissen kiképzettek átlagos élettartama, ha éles helyzetben, támadásban bevetik őket a fronton, két hét és egy hónap között mozog.

Legkésőbb egy hónapon belül meghalnak" – fogalmazott Kaiser Ferenc.

Oroszországban jelenleg kétszintű tartalékos rendszer van, mert bár automatikusan mindenki tartalékos, aki teljesíti a sorkatonai szolgálatot, de a szolgálat után van, aki aláír egy papírt arról, hogy ő aktív tartalékos, ők körülbelül 2 millióan lehetnek. Közülük is nagyon sokan elhagyták már Oroszországot, mintegy 1 millióan – a háború negyedik évének végéhez közeledve.

Ezen kívül nagy mennyiségű technikai eszközt is veszített az orosz haderő, így Kaiser Ferenc azt valószínűsíti, hogy 2 millió embert fel sem tudnának fegyverezni, "nehéz technikával, harckocsikkal, gyalogsági harcjárművekkel, tüzérségi eszközökkel meg pláne nem".

"Valószínűleg rotációban próbálják meg 50-100 ezres kontingensekben lehívni a katonákat, ennek annyi értelme lenne, hogy a gyakorlatilag folyamatosan háborúban lévő hivatásos, azaz szerződéses katonák döntő többsége többet tudna pihenni, tehát hosszabb időre tudnák őket kivonni az arcvonalból, de egyelőre ez csak egy tervezet" – jegyezte meg. Hogy mikor, hogyan léptetik érvénybe a terveket az oroszok, azt nem tudni.

A kétmillió tartalékosnak eddig hazai feladatai voltak, objektumvédelem – vasút, energiainfrastruktúra –, a behatoló ukrán csapatok elleni védekezés, légvédelmi megfigyelési munka

és egyéb "hátországi" feladatok, tehát úgy keresték meg a tartalékosokat, hogy nem frontszolgálatról lenne szó. A mostani rendelkezésnek épp az a lényege, hogy akik nem frontszolgálatra jelentkeztek, azokat is be lehet vonni úgy, hogy a harcokba menjenek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy véli, elsősorban pénz és kapcsolatok kérdése lesz az, hogy a kiszivárgott jelentés hírére indul-e újabb dezertálási hullám Oroszországban – a határ közeléből vagy jobb módban élve könnyebb távozni. A hadsereg tartaléka a szakértő szerint az ország kevésbé fejlett régióiból, illetve Szibériából származhat, ahonnan "nem olyan egyszerű kiszabadulni".

Megjegyezte még, hogy a sorkatonai szolgálat kijátszása "nemzeti sport" az orosz lakosság egy részénél.

"Ők általában olyan pénzügyi, anyagi, kapcsolati lehetőségekkel rendelkeznek, hogy őket ha nem muszáj, nem is nagyon akarja megzavarni a mindennapi életükben az orosz politikai és hadvezetés, de eljöhet az a pillanat, amikor rájuk is szükség lesz. Valószínűleg közülük is többen úgy döntenek, hogy elmennek" – összegzett Kaiser Ferenc, aki szerint főleg orvosok, mérnökök, tanárok, informatikusok, kutatók menekültek el eddig Oroszországból, mert ők nyelveket beszélnek és használható szaktudásuk is van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Siklós Gabriella: a hétvégéig sajnos biztosan nem emelkedik a Duna vízállása

Siklós Gabriella: a hétvégéig sajnos biztosan nem emelkedik a Duna vízállása

A Duna vízhozama csak az egyharmada a szokásosnak, Komárom alatt mindenhol megdőlt a valaha volt negatív vízállásrekord. Egyes helyeken vasárnap hullott némi csapadék, de ez érdemben nem változtatott a nagyon alacsony vízszinteken a Dunán – mondta el Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban, hozzátéve: a következő pár napban sajnos nem várható eső a Duna vízgyűjtőjén. Hangsúlyozta: az osztrákok és a szlovákok nem tartanak vissza vizet, ez csak egy rémhír.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Tisza-kormány: még húzza a paksi atomerőmű utolsó blokkja, de az öt legkritikusabb nap következik

Tisza-kormány: még húzza a paksi atomerőmű utolsó blokkja, de az öt legkritikusabb nap következik

A Duna kritikusan alacsony vízállása miatt várhatóan teljesen leállhat a paksi atomerőmű, ami akár egy hónapig is eltarthat – erről Magyar Péter miniszterelnök tájékoztatta a nyilvánosságot vasárnap este. A kormány önkéntes fogyasztáskorlátozásra kérte a lakosságot és a nagy ipari fogyasztókat az energiaigény csökkentése érdekében. Az intézkedés egyelőre eredményes: Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter szerint a hazai fogyasztás jóval a várt alatt alakul, több mint 300 nagyvállalat csatlakozott az önkéntes korlátozáshoz. A miniszterelnök közlése szerint kötelező energiafogyasztási korlátozás bevezetésére egyelőre nincs szükség. A délelőtt folyamán Magyar Péter miniszterelnök és a parlamenti frakciók vezetői a Sándor-palotába látogatnak, ahol az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Forsthoffer Ágnes kezdeményezésére közösen egyeztetnek a hazánkat sújtó energiaválságról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×