Infostart.hu
eur:
383.4
usd:
331.59
bux:
108277.73
2025. november 10. hétfő Réka
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Az ukrán 44. önálló tüzérdandár katonái 2SZ22 Bohdana ukrán 155 mm-es önjáró löveggel tüzelnek az orosz állásokra a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen 2025. augusztus 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA

Kaiser Ferenc: az orosz hadvezetésnek lépnie kellett, mert már nem tudja etetni az ukrajnai "húsdarálót"

Sokkal többe kerül az orosz államnak egy rokkant ellátása, mint az egyszeri kárpótlás kifizetése a halott családtagjainak. Nagyon gyakran egyébként el is tüntetik a maradványokat, mert ha nincs bizonyítva, hogy meghalt a családtag, akkor dezertőrnek minősítik, tehát a család semmilyen ellátást nem kap ezt követően – fogalmazott a katonai szakértő az InfoRádióban az ukrajnai háború orosz hadi viszonyairól. Márpedig aki kikerül a frontra, heteken belül nagy valószínűséggel meghal.

A Kreml jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében ezentúl már a tartalékosokat is lehet külföldre, például Ukrajnába küldeni, ezt közölte a Washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta, ez az intézet mint hírforrás "egy nagyon magasan jegyzett, úgynevezett katonai tanulmányokat folytató agytröszt, tehát a jelenleg napjainkban zajló konfliktuszónákról írt jelentéseit mindenki etalonként használja, igyekeznek a lehető legtöbb forrásból megerősíteni az adataikat, tehát egy hír nem kerülhet be, míg azt két-három másik, ettől független forrás nem erősíti meg, kifejezetten hitelesnek tekinthető".

Magyarázata arra, hogy a mostani intézkedésre miért lehet szüksége Oroszországnak, egyszerű: nincs ember.

"Az orosz veszteségadatokat látva - tippelve, mert igazából nem tudjuk pontosan, hogy Oroszország vagy akár Ukrajna mennyit veszít - azzal lehet kalkulálni, hogy az orosz veszteség havonta 5-10 ezer fő, tehát

a toborzással, önkéntes jelentkezéssel már nem tudja az orosz hadvezetés »etetni az ukrajnai húsdarálót«, tehát valahonnan máshonnan kell további humán erőforrást bevonni a háborúba"

– szögezte le. A húsdaráló kifejezés nem túlzás. Mint Kaiser Ferenc folytatta: a fronton megsebesülő katonákat általában ki sem mentik, mint ahogy az például a NATO kötelékében szokás, például a lehető leggyorsabban egészségügyi ellátáshoz juttatni az emberi erőt, vagy már eleve ott van a szanitéc a csapatokkal.

Hogy érzékeljük a háború veszteségeinek súlyát: az amerikaiak afganisztáni vagy iraki háborújában egy halottra 8-10 sebesült jutott, míg Ukrajnában ez az arány az oroszoknál a másfelet sem éri el, és "rengeteg az arra mutató bizonyíték, hogy nem szedik össze a sebesülteket a harcmezőn, hagyják őket ott elvérezni" – mondta Kaiser Ferenc.

"Sokkal többe kerül az orosz államnak egy rokkant ellátása, mint az egyszeri kárpótlás kifizetése a halott családtagjainak. Nagyon gyakran egyébként el is tüntetik a maradványokat, mert ha nincs bizonyítva, hogy meghalt a családtag, akkor dezertőrnek minősítik, tehát a család semmilyen ellátást nem kap ezt követően. De azért az orosz társadalomban is terjed a hír, nagyon sokan, akik valószínűleg egy-két éve még jelentkeztek volna, már inkább nem jelentkeznek, mert

olyan hírek is vannak, hogy a frissen kiképzettek átlagos élettartama, ha éles helyzetben, támadásban bevetik őket a fronton, két hét és egy hónap között mozog.

Legkésőbb egy hónapon belül meghalnak" – fogalmazott Kaiser Ferenc.

Oroszországban jelenleg kétszintű tartalékos rendszer van, mert bár automatikusan mindenki tartalékos, aki teljesíti a sorkatonai szolgálatot, de a szolgálat után van, aki aláír egy papírt arról, hogy ő aktív tartalékos, ők körülbelül 2 millióan lehetnek. Közülük is nagyon sokan elhagyták már Oroszországot, mintegy 1 millióan – a háború negyedik évének végéhez közeledve.

Ezen kívül nagy mennyiségű technikai eszközt is veszített az orosz haderő, így Kaiser Ferenc azt valószínűsíti, hogy 2 millió embert fel sem tudnának fegyverezni, "nehéz technikával, harckocsikkal, gyalogsági harcjárművekkel, tüzérségi eszközökkel meg pláne nem".

"Valószínűleg rotációban próbálják meg 50-100 ezres kontingensekben lehívni a katonákat, ennek annyi értelme lenne, hogy a gyakorlatilag folyamatosan háborúban lévő hivatásos, azaz szerződéses katonák döntő többsége többet tudna pihenni, tehát hosszabb időre tudnák őket kivonni az arcvonalból, de egyelőre ez csak egy tervezet" – jegyezte meg. Hogy mikor, hogyan léptetik érvénybe a terveket az oroszok, azt nem tudni.

A kétmillió tartalékosnak eddig hazai feladatai voltak, objektumvédelem – vasút, energiainfrastruktúra –, a behatoló ukrán csapatok elleni védekezés, légvédelmi megfigyelési munka

és egyéb "hátországi" feladatok, tehát úgy keresték meg a tartalékosokat, hogy nem frontszolgálatról lenne szó. A mostani rendelkezésnek épp az a lényege, hogy akik nem frontszolgálatra jelentkeztek, azokat is be lehet vonni úgy, hogy a harcokba menjenek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy véli, elsősorban pénz és kapcsolatok kérdése lesz az, hogy a kiszivárgott jelentés hírére indul-e újabb dezertálási hullám Oroszországban – a határ közeléből vagy jobb módban élve könnyebb távozni. A hadsereg tartaléka a szakértő szerint az ország kevésbé fejlett régióiból, illetve Szibériából származhat, ahonnan "nem olyan egyszerű kiszabadulni".

Megjegyezte még, hogy a sorkatonai szolgálat kijátszása "nemzeti sport" az orosz lakosság egy részénél.

"Ők általában olyan pénzügyi, anyagi, kapcsolati lehetőségekkel rendelkeznek, hogy őket ha nem muszáj, nem is nagyon akarja megzavarni a mindennapi életükben az orosz politikai és hadvezetés, de eljöhet az a pillanat, amikor rájuk is szükség lesz. Valószínűleg közülük is többen úgy döntenek, hogy elmennek" – összegzett Kaiser Ferenc, aki szerint főleg orvosok, mérnökök, tanárok, informatikusok, kutatók menekültek el eddig Oroszországból, mert ők nyelveket beszélnek és használható szaktudásuk is van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.10. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kiderült az igazság a 650 milliárd eurós EU-alapról: a vállalkozások csak papíron látnak belőle eredményt

Kiderült az igazság a 650 milliárd eurós EU-alapról: a vállalkozások csak papíron látnak belőle eredményt

Az Európai Számvevőszék friss elemzése szerint a rezillienciaépítési és helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott reformok és beruházások csak korlátozottan segítették elő az uniós tagállamok üzleti környezetének javulását, és ezzel együtt a vállalkozások növekedését. A 650 milliárd eurós eszköz célja eredetileg az volt, hogy enyhítse a pandémia gazdasági hatásait, és szerkezetileg erősítse a tagállamok gazdaságát. A jelentés adatai azonban azt mutatják: az országokra szabott ajánlások kétharmadát ugyan lefedték RRF-intézkedések, de ezek többsége csak felszínes eredményeket hozott, a mélyebb, strukturális problémákat jórészt érintetlenül hagyva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×