Infostart.hu
eur:
362.93
usd:
311.05
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k), Gyenyisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes (b), Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter (b2) és Dmitrij Mahonin területi kormányzó (j3) látogatást tesz a Perm melletti Motoviliha fegyvergyárban 2025. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov

„Ha az Egyesült Államok is így tesz” – Putyin meglepő bejelentést tett

Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz–amerikai Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén.

Az orosz államfő szerint a korlátozások betartására az Új START-egyezménnyel összhangban tett lépések akkor lesznek eredményesek, ha az Egyesült Államok kölcsönösséggel válaszol.

Oroszország 2023 elején felfüggesztette részvételét az Új START-ban azzal, hogy a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet. Moszkva szerint ez kényszerű döntés volt, azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.

Putyin a hétfői tanácskozáson egyebek között arról beszélt, hogy a hadászati stabilitás a tovább romlik világban, és hogy az Oroszország védelmi képességének megerősítésére irányuló tervek a világ helyzetét figyelembe véve készülnek, és ezek maradéktalanul és időben megvalósulnak.

Megállapította, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok rendszere a fegyverzet-ellenőrzés terén összeomlott, hozzátéve, hogy a politikai-diplomáciai megoldásokat részesíti előnyben.

„Hangsúlyozom, és efelől senkinek sem szabad, hogy kétségei legyenek, hogy Oroszország minden létező és újonnan felmerülő fenyegetésre képes reagálni”

– hangoztatta.

A nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti párbeszéd alapjainak jelentős meggyengüléséért Putyin a Nyugat „romboló lépéseit” és „fölényre törekvését” tette felelőssé. Hangsúlyozta, hogy Oroszország következetesen hangsúlyozta a fegyverzet-ellenőrzési rendszer lebontásának veszélyességét, és nem érdekelt a fegyverkezési verseny felgyorsításában.

A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetett és a 800 telepített és nem telepített indító szerkezetet.

2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről.

Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól.

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×