Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.66
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az indiai partnerével, Szubrahmanjam Dzsaisankarral tartott moszkvai találkozóján 2025. augusztus 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Moszkva tudni véli, kik beszélik le Donald Trumpot a konstruktív lépésekről Ukrajna ügyében

Egy orosz-ukrán csúcsot megelőzően Kijevnek reagálnia kellene Moszkva javaslataira - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal tévécsatorna csütörtöki Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.

"Az elnök (Vlagyimir Putyin) azt mondta, hogy kész a találkozóra, de azt jól elő kell készíteni" - mondta Lavrov.

A pontosító kérdésére, hogy mit jelent a találkozó jó előkészítése, az orosz diplomácia vezetője így felelt: "Választ kell kapnunk azokra a javaslatokra, amelyeket (az orosz-amerikai csúcstalálkozón) előterjesztettünk, és azokra a megközelítésekre, amelyeket Anchorage-ben megvitattak".

"Információink szerint (Ukrajna) ezeket elutasította. Steven Witkoff (amerikai elnöki különmegbízott) közvetítésével átadták neki azokat az elképzeléseket, amelyeket az amerikaiak Alaszka után fogalmaztak meg, és amelyek tükrözték a kiváltó okok megértését és azok megszüntetésének szükségességét. Ezt elutasították" - hangoztatta a tárcavezető.

A külügyminiszter ugyanakkor kifejezte reményét, hogy Oroszország és az Egyesült Államok további tárgyalásokat folytat majd Ukrajna ügyében.

"Visszatérve arra a témára, hogy az Egyesült Államok hogyan fog a továbbiakban eljárni Ukrajna problémáival kapcsolatban, úgy gondolom, hogy lesznek közöttünk további tárgyalások, mert Anchorage-ben azzal váltunk el, hogy elfogadtuk azt a logikát, amelyet Donald Trump (amerikai elnök) előmozdított a kiváltó okok és a mi álláspontunk megértése alapján - ezt a logikát Donald Trump nem utasította el, és azt mondta, hogy konzultálni fog szövetségeseivel" - nyilatkozott Lavrov.

"Ők (szövetségesei) ezt követően Washingtonba repültek, és természetesen nem titkolták, hogy lebeszélték, illetve továbbra is lebeszélik az amerikai vezetést bármilyen konstruktív lépésről Oroszország ellen az ukrán válság kontextusában" - tette hozzá.

Megismételte álláspontját, miszerint az EU nem az ukrajnai helyzet rendezését, hanem az európai hadigépezet újjáélesztését és Oroszország fenyegetésének fenntartását kívánja.

"Ukrajnának azt a részét, amely a jelenlegi rezsim ellenőrzése alatt marad, amelyet pedig nem szándékoznak megváltoztatni, meg akarják szállni, és továbbra is támogatni kívánják azt a náci képződményt, amelyet jelenleg (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) vezet" - nyilatkozott.

Megjegyezte, hogy Friedrich Merz német kancellár beszédeiben állhatatosan hangsúlyozza, hogy Németország újjáéled, és hogy felülvizsgálta a fegyverkezési kiadások növeléséről szóló törvényeket. Lavrov szerint Európa megkísérli belehúzni az Egyesült Államokat az Oroszország feltartóztatására irányuló "játékokba", egyebek között az Ukrajnába vezénylendő kontingens légi fedezetének biztosításával.

"Nem egy alkalommal reagáltunk arra, ahogy Európa megpróbálja kialakítani álláspontját az ukrajnai kérdésben. Szemben Donald Trump elvi megközelítésével, és megpróbálva szétzúzni ezt a megközelítést, abban a formában, ahogyan Alaszkában azt megfogalmazták, majd az Egyesült Államok szövetségeseinek bemutatták" - mondta.

Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák EU általi, Moszkva részvétele nélkül történő megvitatása azt jelenti, hogy olyan garanciákat akarnak megfogalmazni, amelyek a háború folytatását jelentenék. Hangot adott azon meglátásának, miszerint az ukrajnai konfliktus rávilágít arra, hogy az euroatlanti koncepciók nem váltották be a létrehozásukkor tett ígéreteket.

Kifejezte Moszkva kompromisszumok iránti készségét a rendezés érdekében, abban az estben, ha Oroszország biztonsági érdekeit biztosítják. Úgy vélekedett, a Trump-adminisztráció megérti, hogy a Krímben és más régiókban tartott népszavazások eredményeit minden megállapodásban figyelembe kell venni: "Hogy konkrétan hogyan? Azonnal-e, vagy fokozatosan - ez más kérdés. Elismerték a mi megközelítésünk lényegét, és ezen az alapon dolgoznak" - fogalmazott Lavrov.

Fontosnak nevezte, hogy Trump az alaszkai csúcsot követően már nem pusztán egy ukrajnai fegyverszünet, hanem a hosszú távú rendezés mellett állt ki. Azt, hogy az amerikai elnök többször is hangot adott csalódottságának a rendezés ütemével kapcsolatban, Lavrov részben azzal magyarázta, hogy Trump gyors megoldásokat részesíti előnyben.

Kijelentette, hogy a Fehér Ház szeretné eltávolítani a napirendről az előző amerikai kormányzat által mesterségesen létrehozott ukrajnai témát, hogy megszüntesse a Moszkvával való normális kapcsolatok akadályait.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes az erő pozíciójából tárgyalni Oroszország szövetségeseivel, és azt megkövetelni tőlük, hogy mondjanak le az orosz energiaforrásokról.

"Kína és India is ősi civilizáció, és olyan nyelven beszélni velük, hogy - +vagy abbahagyjátok azt, ami nekem nem tetszik, vagy vámokat vetek ki rátok+ - nem fog működni" - mondta.

Lavrov közölte, nem lát problémát abban, hogy Oroszország ellen újabb szankciókat vezethetnek be.

"Rekordszámú szankciót vezettek be Donald Trump elnök első hivatali ideje alatt. Következtetéseket vontunk le abból a helyzetből, amikor a Nyugat ezekkel a szankciókkal sújtott minket" - nyilatkozott.

Közölte, hogy Trump Anchorage-ben megdöbbent, amikor meghallotta, hogy a "kijevi rezsim" ellehetetlenítette a kánoni Ukrán Ortodox Egyház (UPC) működését, és még rá is kérdezett Marco Rubio külügyminiszternél, hogy ez igaz-e.

"Látszott rajta, hogy hogyan viszonyul az ilyen dolgokhoz" - mondta Szergej Lavrov.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×