Infostart.hu
eur:
359.57
usd:
309.36
bux:
132144.99
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke a pártnak az európai parlamenti választások alkalmából tartott müncheni kongresszusán 2024. április 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Leonhard Simon

Markus Söder nem vetne be német békefenntartókat, inkább az ukrán menekülteket küldené haza

A kisebbik keresztény kormánypárt, a CSU elnöke szerint egyelőre nincs sok esély a békére az Oroszország által ostromlott országban. Markus Söder szerint német katonák bevetéséről nem lehet szó, viszont megfontolandó a katonai szolgálatra alkalmas ukrán menekültek hazaküldése, elvégre saját országuk biztonságáról van szó.

Markus Söder, aki Bajorország miniszterelnöke is, nem először állt elő többek között a menekültválság kezelésére ajánlott sajátos javaslattal. Ezúttal a Rheinische Post című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy szerinte szükség van a Németországban tartózkodó ukrán menekültekkel való bánásmód újragondolására. Számuk egyébként korábbi adatok szerint meghaladja az egymilliót.

A bajor politikus interjúja akkor jelent meg, amikor a német kormány számára valójában komoly fejtörést okoz Ukrajna támogatása. Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár az Európai Unió tagállamai között is e támogatás legfőbb szószólója. Álláspontja szerint azonban csakis további fegyverszállításokról, az ukrán haderő képzésének segítéséről, továbbá pénzügyi segítségnyújtásról lehet szó. Biztonsági garanciák nyújtásáról csak akkor, ha a több mint három és fél éve tartó háborúban legalábbis tűszünet, de még inkább békemegállapodás születik. Német katonák küldése egyelőre szóba sem jöhet.

Mindezt szinte szó szerint megerősítette Johann Wadephul külügyminiszter, aki a minisztériumban tartott nagyköveti találkozón hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciákhoz Berlin hozzá kíván majd járulni, de a hogyanra az ARD közszolgálati médium szerint nem utalt.

Markus Söder az interjújában a biztonsági garanciákat nem is említette. Úgy ítélte meg, hogy nincs sok esély a békére Ukrajnában, ezért elképzelhetetlennek tartja német katonák szerepvállalását. A bajor miniszterelnök egyértelműen elutasította a Bundeswehr esetleges ukrajnai bevetését. „Nehéz elképzelnem, hogy NATO-katonák állomásozzanak az országban” – hangsúlyozta, utalva arra, hogy Oroszország ezt semmilyen körülmények között nem fogadná el. „Ez lenne ugyanis Ukrajna NATO-csatlakozásának előszobája” – érvelt a bajor politikus.

Szerinte ebből kiindulva

elérkezett az idő annak megfontolására, hogy hazaküldjék a katonai szolgálatra alkalmas ukrán menekülteket,

akik ily módon hozzájárulhatnak saját országuk biztonságának erősítéséhez.

A német portálok emlékeztettek arra, hogy az úgynevezett tettrekészek koalíciójának múlt heti egyeztetése nyomán Emmanuel Macron francia elnök azt hangoztatta, hogy 26 ország kész csapatokat küldeni a tűzszünet vagy a béke biztosítására, az egyeztetés során a német kormány ugyanakkor nem kötelezte el magát erre.

Söder szerint más okok is szólnak a német hadsereg esetleges békefenntartói bevetése ellen, szerinte a Bundeswehr nem is áll készen erre, különös tekintettel nem megfelelő személyi állományára és nem kielégítő pénzügyi helyzetére.

Ezzel egyidőben közölte az ARD azt az értesülést, amely szerint az amerikai elnök a hét legelső napjaiban újabb egyeztetést tervez vezető európai politikusokkal a háború megoldásáról. „Egyes európai vezetők hétfőn vagy kedden jönnek az Egyesült Államokba” – közölte Trump, de nem jelezte, hogy kiről, illetve kikről van szó, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy nem elégedett a helyzettel.

„Rendezni fogjuk az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust” – jelentette ki az elnök, ugyanakkor már korábban utat arra, hogy kész az Oroszország elleni szankciók „újabb szakászára” is.

Címlapról ajánljuk
Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a hátralévő napokban sorozatban igyekszik felvázolni, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, kik voltak az eltelt immár több mint hetven év legfontosabb szereplői, s nem utolsósorban: miért kaphatta meg a klubfutball jelenében a legszűkebb elittől messze lévő Magyarország a rendezés jogát.

Reagált a Fidesz és a KDNP a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítási javaslatára

A szerda este benyújtott javaslatban korlátoznák a miniszterelnöki pozíció időbeli betölthetőségét, rögzítenék, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, valamint lépéseket tesznek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Kevesebb banki tartozás, több szolgáltatási számla - A magyar lakosság fizetési szokásai is átalakultak

Kevesebb banki tartozás, több szolgáltatási számla - A magyar lakosság fizetési szokásai is átalakultak

Az EOS Magyarország által a követeléskezelési piacon fellelhető adósállomány közel fele (47,6%) telekommunikációs szolgáltatóknak tartozik, miközben a banki átutalások aránya rekordmagas, 85,97%-ot ért el – derül ki az EOS Csoport magyar leányvállalatának több mint 650 ezer hazai követelésen alapuló kutatásából. Az adatok egyértelműen jelzik: a fizetési szokások és a tartozási struktúra egyszerre alakul át a digitalizáció és a fogyasztási minták változásának hatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×