A néppárti kancellár március elején a korábban lemondott Karl Nehammertől vette át a stafétabotot, egyben a súlyos, mindenekelőtt gazdasági és menekültpolitikai örökséget is. Christian Stocker hárompárti kormány élén áll, amely az ÖVP mellett a korábban egyaránt ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ), valamint a baloldali liberális NEOS-ból áll.

A kancellár – ezúttal az ORF közszolgálati médiumnak – rövid időn belül a második nagy interjúját adta, közvetlenül is megerősítve, hogy országa rendkívül nehéz feladatok előtt áll. Elismerte, hogy az „optimizmus szelleme” még nem tört ki az országban, és ezzel összefüggésben a stabilizálás szükségességét emelte ki.

Az interjúban intézkedéseket ígért a magas energiaárak ellen, és valamennyi érintettől hozzájárulást sürgetett a közelgő bértárgyalásokhoz. Hangsúlyozta, hogy a kormány célja az egyszázalékos gazdasági növekedés. Ezt az általa vezetett koalíció egymilliárd euróval és különböző intézkedésekkel, a többi között beruházási ösztönzőkkel kívánja segíteni.

A beruházási kedvezményt az eddigi tízről húsz százalékra emelik, és mind az idei esztendő hátralévő hónapjaiban, mind jövőre az energiaigényes vállalatokat 75 millió euróval kívánják segíteni. A cél az, hogy a vállalatok nemzetközi szinten versenyképesebbé váljanak.

Hangsúlyozta az infláció elleni harc szükségességét. A sors keserű iróniája, hogy az interjú után kedden vált ismertté: az infláció hivatalos adatok szerint augusztusban 4,1 százalékra emelkedett.

A kancellár „bizonyos visszafogottságot” szorgalmazott a bérmegállapodásokban. Ennek kapcsán említette, hogy míg korábban 2,7 százalékos nyugdíjkiigazítást tűztek ki célul, szerinte a 2 százalék megfelelőbb lenne. Erről azonban még tárgyalni kell – fűzte hozzá. A kancellár a szociális segélyek szigorúbb szabályozását, illetve országos összehangolását is sürgette.

A kancellár megerősítette, hogy kormánya hajthatatlan a menekültügy, illetve a migráció szigorítását illetően. A tartózkodási engedéllyel nem rendelkezőket, illetve a bűnözőket ki akarják toloncolni az országból elsősorban Afganisztánba és Szíriába, hozzátette ugyanakkor, hogy erre legális utakat keresnek. Felrótta ugyanakkor, hogy nem megfelelő a „biztonságos harmadik országok" európai szintű meghatározása.

A kancellár ismételten hangsúlyozta, hogy Ausztria semlegessége megkérdőjelezhetetlen. Stocker ezzel összefüggésben a volt orosz elnök legutóbbi kijelentéseire utalt. Dmitrij Medvegyev ugyanis nem zárta ki, hogy NATO-csatlakozás esetén országa katonailag megtámadja Ausztriát. „Provokációnak tartom a fenyegetést” – jelentette ki Stocker. Medvegyev nyilatkozata azonban arra utal, hogy – mint fogalmazott – „veszélyben vagyunk, és demokráciánkat támadás érheti”.

Az interjúban a kancellár többször is bírálta az ellenzéki radikális jobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) és személy szerint annak elnökét, Herbert Kicklt. A párt fölényesen megnyerte a tavaly szeptember végi parlament választásokat, de Kickl – koalíciós partner híján – nem tudott kormányt alakítani. Ennek ellenére az FPÖ továbbra is Ausztria legnépszerűbb pártja, amit az azóta tartott tartományi választások is bizonyítottak. A kancellár szerint az FPÖ becsapja az embereket, „a Szabadságpárt semmit nem tesz az országért, míg az általa vezetett hárompárti koalíció sokkal jobban teljesít, mint azt sokan hitték” – értékelt Stocker.

Sebastian Kurz volt néppárti vezető és korábbi kancellár jövőjével és a politikai életbe történő esetleges visszatérésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy szerinte Kurz az üzleti életben látja a jövőjét. Kiváló a kapcsolatuk, és semmi kivetni valót nem talál az utóbbi időben némileg megszaporodott és olykor bíráló médiajelenlétében.

Az interjúban említett feladatokról a kormány kedden kétnapos rendkívüli tanácskozást kezdett. Annak nyitányakor hangsúlyozta a kancellár, hogy Ausztria „viharos idők” előtt áll. A 4,1 százalékos inflációról pedig azt mondta: „Sok, túl sok!”