Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kijev orosz légitámadás után
Nyitókép: Kyiv Independent

Borzalmas részletek a Kijevet ért éjszakai orosz légicsapásról – videó

Gyerekek is vannak az orosz légitámadás áldozatai között – jelentette az ukrán sajtó.

Három gyerek is (2, 14 és 17 évesek) van az éjszakai orosz légicsapás legkevesebb tizenhárom áldozata között – írja a Kyiv Independent. Az angol nyelvű ukrán újság szerkesztősége is találatot kapott, amikor az orosz hadsereg rakétazáport zúdított az ukrán fővárosra. A lap arról is beszámolt, hogy mintegy ötvenen sebesültek meg, közülük legalább harminc embert kórházba kellett vinni.

Kijevben először este fél tízkor lehetett az első robbanásokat hallani. Ekkor még a város polgármestere Vitalij Klicsko azt közölte, hogy az ukrán légvédelem egységei harcolnak az orosz támadókkal. Aztán éjfél tájékán újból drónok lepték el az ukrán főváros egét és ismét akcióba lépett a légelhárítás. Az oroszok azonban nemcsak Kijevet, hanem Ukrajna más területeit is egész éjjel támadták.

Timur Tkacsenko, Kijev városi katonai parancsnoka azt közölte, hogy a fővárosra több irányból zúdultak drónok és rakéták, amelyek lakóépületeket találtak el. Az áldozatok pontos számát azonban még azért nem tudni, mert folynak a mentési munkálatok.

Az oroszok több hullámban 598 drónt indítottak, köztük Sahid öngyilkos robotokat, valamint 31 rakétát is kilőttek. Legalább négy MiG-31-es repülőgépről H-47 Kinzsal hiperszonikus rakétákat indítottak, illetve Iszkander-M és észak-koreai KN-23 ballisztikus rakétát, továbbá 20 H-101 cirkálórakétát is bevetettek – jelentette az ukrán légierő. Arról is beszámoltak, hogy ezek közül 563 drónt és 26 rakétát sikerült megsemmisíteni.

Az ukrán légierő jelentése alapján több tucat orosz drón raj támadta az ország középső és déli régióit, többek között Zsitomir, Odessza és Mikolajiv megyéket. De légiriadót rendeltek el Ukrajna nyugati területein is ,Ternopil, Lviv, valamint Ivano-Frankivszk megyékben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×