Egy friss tanulmány alapján sem a Homo sapienshez, sem a neandervölgyi emberhez nem köthető az az ősi koponya, amelyet egy görögországi barlangban, egy cseppkőbe ágyazódva találtak meg – írja a Live Science alapján a 24.hu.

A szakértők arra jutottak, hogy a lelet nagyjából 300 ezer éves.

A koponyát állítólag 1960-ban fedezték fel a Petralonai-barlang falához tapadva. A kutatók azóta vitáznak pontos besorolásáról. Christophe Falguères, a Perpignani Egyetem munkatársa és kollégái most a koponyából kiálló kalcitot datálták, az adatok szerint az anyag legalább 277 ezer éves. Azt nem tudni, hogy a kövület pontosan mennyi ideig volt a helyszínen, mielőtt kalcit rakódott rá, de a feltételezések szerint a folyamat nem tartott sokáig.

A koponya korát eddig 170–300 ezer év közé becsülték. Az új adatok alátámasztják azt a gyanút, hogy a petralonai személy ugyan a neandervölgyiek Európájában élt, de egy másik faj, a Homo heidelbergensis tagja volt.

A koponya méretei és robusztussága alapján feltételezhetően egy férfitől maradt hátra. Stringer szerint a fogak közepesen kopottak, ami azt jelzi, hogy a példány egy fiatal felnőtt lehetett.

A kövület felfedezésének körülményeiről sajnos kevés információ áll rendelkezésre, ám a bizonyítékok azt sugallják, hogy kalcitlerakódások rögzítették a falhoz – ugyanolyanok, mint amilyenek jelenleg is kiállnak belőle. Az anyagot uránfókuszú radiometrikus kormeghatározással vizsgálták meg, ez alapján a réteg minimum 277 ezer éves.