Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Menekülnek az emberek egy izraeli légicsapás idején Gáza városától nyugatra 2025. május 23-án. Az izraeli hadsereg március 18-án kezdte újra offenzíváját a Gázai övezetben, véget vetve a két hónapig tartó tűzszünetnek. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyvereseinek Izrael ellen 2023. október 7-én végrehajtott támadására válaszul indított izraeli légi és szárazföldi hadműveletekben eddig már több mint 53 ezer ember palesztin vesztette életét a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Izrael cáfolja, hogy szándékosan éheztetné a palesztinokat

Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke visszautasította szombaton, hogy Izrael szándékosan éheztetné a palesztinokat, és kijelentette, "a gázai harcok szünet nélkül folytatódni fognak, ha a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat".

Éjál Zamír a Gázai övezetben hadműveletet folytató katonák körében tett pénteki, helyzetfelmérő látogatása után kiadott közleményében azt is kijelentette, hogy néhány napon belül kiderül: létrejöhet-e a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás.

"Ha nem jön létre, akkor a harctéren eddig elért sikereink lehetővé teszik, hogy a háborút a helyzethez alkalmazkodva és az érdekeinknek megfelelően folytassuk tovább" - tette hozzá.

Az ENSZ azon állásfoglalására reagálva, amely szerint a Gázai övezetet "általános éhínség" fenyegeti, és lakosságának sorsa teljes mértékben a teherautókkal vagy a levegőből ledobott humanitárius segélyektől függ, a vezérkari főnök kijelentette: "a szándékos éheztetéssel kapcsolatos hamis vádak egy olyan célzott és hazug kampány részét képezik, amely alaptalanul vádolja háborús bűnök elkövetésével az erkölcsi alapon álló izraeli hadsereget". Majd hozzátette, hogy véleménye szerint "a Gázát irányító Hamászt terheli a felelősség az övezet lakóinak haláláért, illetve szenvedéséért".

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×