Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
331.04
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Menekülnek az emberek egy izraeli légicsapás idején Gáza városától nyugatra 2025. május 23-án. Az izraeli hadsereg március 18-án kezdte újra offenzíváját a Gázai övezetben, véget vetve a két hónapig tartó tűzszünetnek. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyvereseinek Izrael ellen 2023. október 7-én végrehajtott támadására válaszul indított izraeli légi és szárazföldi hadműveletekben eddig már több mint 53 ezer ember palesztin vesztette életét a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Izrael cáfolja, hogy szándékosan éheztetné a palesztinokat

Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke visszautasította szombaton, hogy Izrael szándékosan éheztetné a palesztinokat, és kijelentette, "a gázai harcok szünet nélkül folytatódni fognak, ha a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat".

Éjál Zamír a Gázai övezetben hadműveletet folytató katonák körében tett pénteki, helyzetfelmérő látogatása után kiadott közleményében azt is kijelentette, hogy néhány napon belül kiderül: létrejöhet-e a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás.

"Ha nem jön létre, akkor a harctéren eddig elért sikereink lehetővé teszik, hogy a háborút a helyzethez alkalmazkodva és az érdekeinknek megfelelően folytassuk tovább" - tette hozzá.

Az ENSZ azon állásfoglalására reagálva, amely szerint a Gázai övezetet "általános éhínség" fenyegeti, és lakosságának sorsa teljes mértékben a teherautókkal vagy a levegőből ledobott humanitárius segélyektől függ, a vezérkari főnök kijelentette: "a szándékos éheztetéssel kapcsolatos hamis vádak egy olyan célzott és hazug kampány részét képezik, amely alaptalanul vádolja háborús bűnök elkövetésével az erkölcsi alapon álló izraeli hadsereget". Majd hozzátette, hogy véleménye szerint "a Gázát irányító Hamászt terheli a felelősség az övezet lakóinak haláláért, illetve szenvedéséért".

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Helyi vezetők, rövid döntési utak: így épít vezetői csapatot a Wallis

Helyi vezetők, rövid döntési utak: így épít vezetői csapatot a Wallis

Mit lehet kezdeni azzal a tudással, amely egymástól távoli iparágakban, különböző országokban és nagyon eltérő vállalati helyzetekben gyűlik össze? Bartis Eszter, a Wallis Csoport humánerőforrás igazgatója szerint a válasz a vezetők üzletértésében és abban a közegben keresendő, ahol a cégek valódi tapasztalatokat osztanak meg egymással. Az interjúban arról is beszéltünk, hogyan épít a Wallis helyi menedzsmentre, miként készíti fel a kiemelt szakembereket nagyobb felelősségre, és miért marad nélkülözhetetlen a pályakezdők bevonása az AI korában.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×