Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztélnyszociálius Unió (CSU) közös jelöltje (b) és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke kezet fog a kancellárjelöltek Quadrell című választási vitaműsorában egy berlini TV-stúdióban 2025. február 16-án. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld

Alice Weidel: nincs ok az AfD politikájának megváltoztatására

A radikális jobboldali AfD párt társelnökével készített interjút az ARD közszolgálati televízió. A kormányzati negyedben tartott szabadtéri beszélgetést a közeli Spree folyó partjáról a párt elleni tüntetők hangzavara kísérte.

A hagyományoknak megfelelően az ARD valamennyi parlamenti párt vezetőjét értékelésre kéri a Bundestag nyári szünete előtt. A nagykoalíciós pártok vezetői Friedrich Merz kancellárral az élen már sorra kerültek, őket az ellenzék első számú vezetői követték.

Alig 48 órával az interjú előtt láttak napvilágot azok a közvélemény-kutatás adatok, amelyek szerint növekedett a többi parlamenti párt által kiközösített AfD támogatottsága, 25 százalékkal áll a második helyen, mindössze 2 százalékkal maradva el a konzervatív CDU/CSU pártszövetség mögött. Mindez egyben azt is jelezte, hogy a potenciális választókra nincsenek hatással sem a kiközösítést, sem a párt esetleges betiltását célzó törekvések.

Mindezt tükrözte a radikális párt társelnökével, Alice Weidellel különös körülmények között zajlott interjú. Azt ugyanis a közelből a híradások szerint civilszervezetek tüntetői igyekeztek megzavarni, ehhez különböző eszközöket, többek között sípokat és kürtöket bevetettek. Az AfD vezetője azonban nem hagyta magát, és ragaszkodott a folytatáshoz, noha bevallása szerint olykor a kérdéseket is alig értette. „Az AfD és én nem hagyjuk, hogy ilyen demokráciaellenes cselekedettekkel megfélemlítsenek minket” – jelentett ki.

A bevezetőben a kereszténydemokrata kancellárt – akárcsak a közelmúlt parlamenti vitájában – ismét a hazug jelzővel illette. Ezt azzal indokolta, hogy Friedrich Merz május eleje óta tartó kormányzása során minden választási ígéretét megszegte. Ezzel szemben az ARD kérdésére válaszolva körvonalazta, hogy pártja kormányra kerülése esetén milyen főbb intézkedéseket tervezne. Ezek között említette a jövedelemadó jelentős csökkentését, az ingatlan- és öröklési adó eltörlését, valamint az energiaárak csökkentését.

Hangsúlyozta, hogy drasztikusan csökkenteni kellene a kiadásokat, és ismételten az úgynevezett polgári juttatásnak, a Bürgergeldnek üzent hadat. Felrótta azt, hogy a havi több mint 500 eurós juttatásban részesülők fele külföldi. Az állam szerinte olyan embereket támogat, akik soha nem fizettek be a társadalombiztosítási rendszerbe.

Alice Weidel ugyancsak nem először ítélte el Ukrajna támogatását, hangoztatva, hogy a Merz-kormány a német adófizetők pénzéből kilencmilliárd eurót juttat az országnak.

„Most pedig ötmilliárdért akar Patriot rakétákat vásárolni Kijevnek. Ezt már senki sem érti”

– mondta Weidelt.

A társelnök cáfolta, hogy a párt által a közelmúltban elfogadott, jövőbeni irányokat körvonalazó és ennek jegyében a kormányzati felelősségvállalást tükrözni hivatott stratégiai dokumentum egyidejűleg némi megosztottságot is tükrözött volna a pártban. Hangsúlyozta azt is, hogy semmi okot nem lát a párt politikájának megváltoztatására annak nyomán, hogy az alkotmányvédelmi hivatal az AfD-t hetekkel ezelőtt „bizonyítottan jobboldali szélsőségesnek” nevezte. A címkét ugyanakkor elutasította.

Értesülések szerint a párt parlamenti frakciójának helyettes vezetője a hangos tüntetések nyomán követelte az interjú „tisztességes körülmények” közötti megismétlését.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×