Elon Musk bejelentette az Amerika Párt megalakulását, az új formáció célja közlése szerint a politikai hatalom visszaadása az embereknek. A párt ellenzi az adó- és kiadáscsökkentésről szóló törvényt, amelyet a techmilliárdos az amerikai gazdaságra nézve károsnak tart. Donald Trump amerikai elnök pénteken írta alá az amerikai képviselőház által csütörtökön elfogadott törvényjavaslatot, amely ellen Musk hevesen tiltakozik, és korábban azzal fenyegetőzött, hogy anyagi támogatást nyújt az adócsomagot támogató törvényhozók leváltására.

„A Republikánus Párt és a Demokrata Párt ernyőpárt, tehát lényegében teljesen lefedik a politikai spektrumot. A demokraták középtől a szélsőbalig, a republikánusok pedig középtől a szélsőjobbig” – mondta Magyarics Tamás. Az ELTE emeritus professzora felhvta a figyelmet, hogy vannak más, nagyobb pártok is, például a Jill Stein vezette Zöld Párt vagy a libertáriánusok, és ezek mellett létezik még rengeteg kisebb politikai tömörülés, mint amilyen a Bernie Sanders-féle Amerikai Demokratikus Szocialista Párt. „Utóbbinak 95 ezer tagja van, ami azért egy 340 milliós országban nem éppen döntő tényező. Vagyis komoly, harmadik párt nincs” – hangoztatta Magyarics Tamás.

Mint mondta, az utóbbi évtizedekben ezek a harmadik pártok inkább csak arra szolgáltak, hogy időnként zavart keltsenek a két nagy párt vetélkedésében. „2000-ben, Floridában Ralph Nader fogyasztóvédő mozgalma több ezer szavazatot kapott, amit főleg a demokratáktól vett el, miközben a nagyobbik párt jelöltje Al Gore, csupán pár száz szavazattal kapott ki George W. Bush-tól.

Tehát érdemben szólhatott bele az elnökválasztásba”

– emlékeztetett a szakértő.

Magyarics Tamás azt is elmondta, hogy 2016-ban hasonlóképpen jártak a demokraták, amikor a zöldek jelöltje, Jill Stein vitt el szavazatokat tőlük, és ezzel végső soron Donald Trumpot segítette. A harmadik pártok általában csak ilyen értelemben tudnak beleszólni az elnökválasztásba. Az eddigi legkomolyabb harmadik oldali jelölt 1992-ben Ross Perot volt. A milliárdos üzletember sok mindent ellenzett az addigi amerikai külpolitikában, egyebek közt a közel-keleti beavatkozást. Végül a szavazatok 19 százalékát kapta meg, amit a felmérések szerint a republikánusoktól vett el, és ezzel a demokrata Bill Clintont segítette a Fehér Házba.

„Az amerikai politikai rendszer nem nagyon segíti elő egy harmadik párt sikerét. Ha valaki valódi ideológiai, politikai ellensúlyt akar a két nagy párttal szemben, akkor ehhez óriási apparátusra lenne szüksége. Mind az 50 szövetségi államban külön-külön fel kellene építenie a pártot kampánytanácsadókkal, önkéntesekkel, megfelelő médiahátszéllel, szponzorokkal. De talán a legfontosabb az, hogy nagyon nehéz olyan politikát találni, ami döntően eltérő a két nagy párttól, viszont eléggé vonzó is a szavazók számára” – vélekedett Magyarics Tamás.

Elon Musk jelenleg azt hirdeti, hogy ő a szabadságot akarja visszaadni az amerikai embereknek.

Magyarul fiskálisan konzervatív politikát szeretne, alacsony adókkal, minél kisebb szövetségi bürokráciával. A külpolitikai szakértő úgy látja, hogy ezzel Elon Musk legfeljebb a Republikánus Párt jobb széléről vihetné el az úgynevezett fiskális konzervatívokat. „ Azt, hogy ő vagy a pártja döntő erőként bele tudjon szólni az amerikai politikai életbe, eléggé kizártnak tartom” – közölte a szakértő.

Elon Musk az egyik legbefolyásosabb közösségi média, az X (korábban Twitter) tulajdonosa. Magyarics Tamás szerint az internetes portálok mind jobban befolyásolják a politikai közhangulatot, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az embereknek 70 százaléka most már inkább az X-ről vagy a Facebookról tájékozódik. Más kérdés – jegyezte meg a professzor –, hogy ezek milyen hitelességű információk közölnek, „de ez a modern élet, és kétségtelen, hogy aki ezeket a hírforrásokat ellenőrzi, az valóban elég jelentős mértékben befolyásolhatja a politikai közhangulatot”.