Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.07
bux:
111031.79
2025. december 31. szerda Szilveszter
Nyitókép: Pixabay

Vihart kavart a magasabb védelmi kiadás az egyik NATO-országban, népszavazás jön a tagságról

Miután Szlovéniában a parlament pénteken megszavazta, hogy tartsanak konzultatív népszavazást a védelmi kiadásokról, a legnagyobb kormányzó párt, a Szabadság Mozgalom úgy döntött: saját konzultatív népszavazást kezdeményez a NATO-tagságról. „Ez az igazi kérdés, amelyet a polgároknak mérlegelniük kell” – közölte a párt. A javaslatot hivatalosan a jövő héten terjesztik elő.

„Csak két lehetőség van: vagy maradunk a NATO-ban és fizetünk a tagságért, vagy kilépünk a szövetségből. Minden más a szlovén állampolgárok populista megtévesztése” – idézte Robert Golob miniszterelnök szavait a kormány hivatalos X-profilja.

Golob a védelmi kiadásokról szóló népszavazást „egy újabb értelmetlen népszavazásnak nevezte, míg a NATO-tagságról szóló népszavazás szerinte „eloszlat minden kétséget az emberek valódi akaratáról”.

Natasa Avsic Bogovic, a Szabadság Mozgalom frakcióvezető-helyettese újságíróknak azt mondta: a NATO-tagságról kérdezni az embereket „az egyetlen tisztességes és értelmes kérdés, minden más manipuláció és színlelt tudatlanság”.

A legkisebb kormánypárt, a Baloldal (Levica) azt követően kérte a konzultatív népszavazást, hogy a szlovén kormány május végén jóváhagyta azt a védelmi és biztonságpolitikai tervezetet, amely még idén a NATO által jelenleg előírt szintre, a GDP 2 százalékára növeli a védelmi kiadásokat – ezek aztán 2030-ra elérik a GDP 3 százalékát –, és amelyet már a parlement is megszavazott.

A javasolt népszavazási kérdés így szól: „Támogatja-e Ön, hogy Szlovénia növelje a védelmi kiadásokat, hogy azok 2030-ra elérjék a GDP 3 százalékát, és jelenleg körülbelül 2,1 milliárd eurót tennének ki?”.

A konzultatív népszavazás eredménye nem kötelező érvényű a parlamenti képviselők számára. Célja a lakosság véleményének kikérése egy adott kérdésben, de a képviselők nem kötelesek a népszavazás eredményét követni a törvényalkotás során.

Címlapról ajánljuk
100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×