Infostart.hu
eur:
384.86
usd:
328.27
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Rendőrök veszik őrizetbe a Palestine Action nevű palesztinpárti szervezet betiltása ellen tiltakozó tüntetők egyikét Londonban 2025. július 4-én, egy nappal a tiltó határozat életbe lépése előtt. A Palestine Action betiltásának közvetlen előzményeként a szervezet aktivistái két héttel korábban betörtek a brit légierő Brize Norton katonai támaszpontjára és átalakított kézi tűzoltókészülékkel vörös festéket fújtak két Airbus Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgép hajtóművébe.
Nyitókép: Andy Rain

Tüntetés tört ki a Palestine Action szervezet betiltása miatt Londonban

Betiltotta a brit kormány a Palestine Action palesztinpárti szervezetet. A tiltó határozat, amelyet a londoni parlament két háza nagy többséggel jóváhagyott, szombaton lépett érvénybe, miután a döntés elleni fellebbezéseket az eljáró bíróságok elvetették.

Szombaton Londonban számosan tüntettek a szervezet mellett; a demonstráció résztvevői közül többet őrizetbe vettek.

A brit kormány által betiltott és így jogilag terrorszervezetnek minősülő csoportok száma az Izraelnek szánt fegyverszállítások akadályozásának meghirdetett céljával 2020-ban alakult Palestine Action betiltásával 84-re nőtt.

A listán szerepel mások mellett az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat, a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász, az Iránnal szövetséges Hezbollah libanoni síita milícia, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet és az orosz Wagner zsoldoscsoport.

A brit terrorellenes törvény alapján a betiltott szervezetek támogatása bűncselekmény, amelynek elkövetőire 14 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

A Palestine Action betiltásának közvetlen előzményeként a szervezet tagjai két hete robogókkal behatoltak a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb angliai támaszpontjára, a London közelében működő Brize Norton katonai repülőtérre, és átalakított kézi tűzoltókészülékkel vörös festéket fújtak két Airbus Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgép hajtóműveibe. A szakértői vizsgálat szerint

a két repülőgépben 7 millió font (csaknem 3,3 milliárd forint) kár keletkezett.

A Palestine Action az akciót azzal indokolta, hogy a Brize Norton repülőteréről felszálló katonai repülőgépek hírszerzési tevékenységet folytatnak, amerikai és izraeli harci repülőgépeket látnak el üzemanyaggal és „fegyvereket szállítanak a Gázában folyó népirtáshoz”, amelynek Nagy-Britannia a szervezet szerint így közvetlenül is részesévé vált.

Az akció óta négy gyanúsított ellen vádat emeltek az Egyesült Királyság nemzetbiztonságát sértő szándékos rongálás címén. A vádhatóság közölte: a bíróság előtt azzal érvel majd, hogy a csoport akciója „a terrorizmussal köthető össze”.

A Palestine Action akciója után Yvette Cooper belügyminiszter bejelentette, hogy a kormány kezdeményezi a palesztinpárti csoport betiltását. Az erről szóló határozattervezetet a londoni parlament két kamarája a héten nagy többséggel megszavazta.

A csoport jogi képviselői fellebbezést nyújtottak be azon a címen, hogy a Palestine Action nem terrorcsoport, hanem erőszakmentes eszközöket alkalmazó polgári engedetlenségi mozgalom, de ezt a jogorvoslati keresetet először a londoni felsőbíróság, majd gyorsított eljárással a fellebbviteli bíróság is elvetette, így a szervezetet betiltó kormányhatározat szombattól érvénybe lépett.

Szombaton a tiltás ellenére számosan tüntettek London belvárosában a palesztinpárti szervezet mellett, „Ellenzem a népirtást, támogatom a Palestine Actiont” feliratú táblákat a magasba tartva.

A Scotland Yard közölte, hogy

szombat estig a demonstráció húsznál több résztvevőjét őrizetbe vette

a 2000-ben kelt terrorellenes törvénybe ütköző bűncselekmény elkövetésének gyanújával.

A londoni rendőrség hangsúlyozta, hogy a Palestine Action szombattól betiltott szervezetnek számít, és így bűncselekménynek minősülnek a csoport támogatását kifejező megnyilvánulások.

Címlapról ajánljuk
Von der Leyen ebben látja a legnagyobb biztonsági garanciát 2026 végére

Von der Leyen ebben látja a legnagyobb biztonsági garanciát 2026 végére

Talán az eddigi leghatározottabb állásfoglalást tette az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arról, hogy Ukrajnának igenis mihamarabb csatlakoznia kell az unió kötelékébe. Az év végi kijelentést nem sokkal az ukrán elnök Donald Trumppal folytatott találkozója után tette meg, azonban annak megvalósulásához erős amerikai nyomásra is szükség lesz, különösen, ha az évzáró EU-csúcs tapasztalataiból indulunk ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×