A Rákóczi Szövetség felmérése szerint csökken a magyar iskolakezdők száma Felvidéken. A szervezet ezért különösen fontosnak tartja a magyar iskolaválasztást ösztönző programokat. A jelenlegi demográfiai tendenciákról, valamint a felvidéki, magyar nyelvű oktatás helyzetéről a tanulmány szerzője, Sullivan Ferenc beszélt az InfoRádióban.

A Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője elmondta: a Felvidéken jelenleg mintegy 350 magyar, illetve részben magyar nevelési nyelvű óvoda, 225 magyar vagy vegyes tanítási nyelvű alapiskola (a magyar általános iskolának felel meg), továbbá csaknem 50 magyarul is oktató középiskola található a magyarok lakta járásokban. Kiemelte, hogy Pozsonyban és Kassán is van anyanyelvi oktatási intézmény. Mint fogalmazott, alapvetően kedvezőnek mondható a felvidéki magyarság helyzete a tanulási lehetőségeket illetően. A felsorolt intézményekben

az óvodák esetében több mint tízezer, az alapiskolákat tekintve mintegy 29 ezer, a középiskolákban pedig mintegy 9 ezer magyar gyermek tanul.

Sullivan Ferenc a demográfiai helyzetre áttérve megjegyezte: Szlovákia termékenységi rátája jelenleg 1,5–1,6 körül mozog, ezzel az adattal európai viszonylatban a középmezőnyben található. A koronavírus-járvány óta azonban drasztikus csökkenés figyelhető meg a születések számában: míg az elmúlt másfél évtizedben évente akár 55-60 ezer gyermek is született a szomszédos országban, addig tavaly csak 46 ezren jöttek a világra. Ezzel kapcsolatban az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a negatív tendencia nem csak Szlovákiára jellemző Európában, például Görögországban vagy Romániában még ennél is nagyobb visszaesés volt.

A kiváltó ok elsősorban a szülőképes korú nők számának csökkenésében keresendő. Sullivan Ferenc hozzátette: az 1970-es években körülbelül százezer, a rendszerváltozás környékén viszont már csak 75 ezer volt a szülőképes korú nők száma Szlovákiában. Fontos befolyásoló tényező az is, hogy ma már jelentősen kitolódik, milyen korban szülnek gyereket a nők, ami kulturális, társadalmi hatások következménye. Az elemző szerint ez is nemzetközi tünet: a világ számos országában jóval később születik meg az édesanyák első gyermeke a korábbi generációkhoz képest.

A felvidéki magyar közösség vonatkozásában nagy jelentősége van az asszimilációnak, ami főként a vegyes házasságokra vezethető vissza. Sullivan Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovákiai anyakönyvi hivatalokban a gyermekek születésének bejelentésekor opcionálisan lehet nyilatkozni a gyermek nemzetiségéről. A helyi statisztikai hivatal a 2024-es évre vonatkozóan még nem tett közzé adatokat arról, hogy hány magyar nemzetiségű gyermek született.

A Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője szerint ugyanakkor nagyon egyértelmű tendencia rajzolódik ki, mivel

a 2010-es évek vége óta egyre kevesebb magyar gyermek születik a Felvidéken, átlagosan évente körülbelül tízszázalékos visszaesés tapasztalható,

de ez a jelenség is leköveti az európai fejleményeket. A születésszám csökkenése értelemszerűen idővel az óvodai, iskolai létszámra is hatással lesz.

Sullivan Ferenc kiemelte: a felvidéki, az erdélyi, a kárpátaljai és a vajdasági magyarság megmaradása szempontjából óriási jelentősége van az anyanyelven történő oktatásnak, mert az elemző szerint „az identitás kialakulásához szükséges ismeretek elsajátítása anyanyelven a leghatékonyabb”.

A jelenlegi demográfiai kilátások tükrében különösen fontosnak tartja a Rákóczi Szövetség a magyar iskolaválasztást ösztönző programokat, így többek között a magyar állam által a Szülőföldön Magyarul Program keretében folyósított, évi bruttó százezer forint értékű nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás hatékony lebonyolítását.

A program digitalizációjáért, valamint a kapcsolódó kommunikációs feladatokért 2024 óta felel a Rákóczi Szövetség. Utóbbi szervezet és a kérelmek elbírálását végző Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége közötti együttműködés hatékonyságát jelzi, hogy a 2024/2025-ös tanévben a több mint tízezer magyar csoportos óvodásból 9622, a 29 403 magyar tanítási nyelvű alapiskolai osztályt látogató gyermekből – a speciális oktatást nem számolva – 27 287, a 8921 magyar osztályban tanuló középiskolásból 7714 után nyújtottak be támogatási kérelmet. Ez a magyar óvodások 96,1 százalékának, az alapiskolások 92,8 százalékának, valamint a középiskolások 86,5 százalékának felel meg, azaz tízből kilenc magyarul tanuló felvidéki gyermek és fiatal várhatóan részesül a támogatásban.