Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Drónnal készített felvétel az izraeli támadások során szinte teljesen lerombolt Dzsabalija város romjairól a Gázai övezet északi részén 2025. február 16-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajtott végre a Gázai övezetben. Az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet január 19-én lépett életbe.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammad Abu Samra

Újabb durva izraeli kegyetlenségre derült fény

A Gázai övezetben száz további halott vagy eltűnt palesztinról számoltak be az izraeli hadsereg (IDF) bombázásai nyomán.

Palesztin jelentések szerint csütörtök éjszaka is folytatódtak a légicsapások a Gázai övezet északi részén, Bét Lahia és Dzsebálija környékén, és ezek nyomán péntek reggel arról számoltak be, hogy több mint százan életüket vesztették vagy eltűntek. Izrael ezeket a számokat nem tartja hitelesnek, mert szerinte a Hamász által irányított hatóságok nem tesznek különbséget a civil és a fegyveres áldozatok között.

A katari székhelyű al-Dzsazíra hírtévé orvosi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy csütörtök óta 143 ember halt meg a támadások miatt. A keddi, Muhammad Szinvár elleni likvidálási kísérlet óta Izrael fokozta a támadások intenzitását az övezet egész területén.

Izrael Donald Trump közel-keleti látogatásának kezdetén tárgyalódelegációt küldött Katarba, hogy a túszokról és egy esetleges fegyvernyugvásról tárgyaljon, de a katonai rádió pénteki értesülései szerint a katari tárgyalások zsákutcába jutottak, mert a Hamász iszlamista terrorszervezet nem hajlandó elfogadni Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott javaslatát, hogy a megállapodás életbe lépésének első napján elengedjék a még életben lévő túszok felét, majd megkezdődne egy átfogó alku tárgyalása. Izraeli források szerint a terrorszervezet azt követeli, hogy minden megállapodás tartalmazzon izraeli kötelezettségvállalást a háború befejezésére, amire viszont az izraeli kormány nem hajlandó.

A tárgyalások tovább folynak; az izraeli delegáció péntek reggel még Dohában tartózkodik, és egyelőre nem született döntés arról, hogy visszahívják őket.

Izrael ragaszkodik az eredeti Witkoff-tervhez, és kitart amellett, hogy nem állítja le a háborút a túszok szabadon engedése, a Hamász lefegyverzése és vezetőinek száműzése nélkül.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×