Infostart.hu
eur:
363.39
usd:
324.01
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Nyitókép: Facebook/Magyar Péter

A magyar hatóságok harmadszor kérték Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését az EP-től

Az Európai Parlament elnöke továbbította a kérelmet a jogi szakbizottságnak, a vádemelés is a testület jóváhagyásán múlik.

A magyar hatóságok ismét kérelmet nyújtottak be Roberta Metsolának, az Európai Parlament (EP) elnökének Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére. Roberta Metsola közölte: a kérést továbbította az EP jogi szakbizottságának, ugyanis az ügyben ők alkotnak véleményt – írja az Index.

A mostani már a harmadik ilyen bejelentés. Először tavaly szeptemberben, nem sokkal a Legfőbb Ügyészség kérése után kezdeményezték a magyar hatóságok az EP-ben, hogy függesszék fel a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát, miután a vád szerint tavaly júniusban egy szórakozóhelyen elvett egy férfitól egy mobiltelefont és a Dunába dobta. Másodszor novemberben jelentettek be kérelmet Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére.

A magyar hatóságok csak akkor indíthatnak büntetőeljárást az ügyben, ha az EP-képviselő mentelmi jogát felfüggesztik. Magyar Péter korábban közölte: csak azzal a feltétellel hajlandó lemondani mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Roberta Metsola tavaly ősszel arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az EP jogi szakbizottsága elé terjesztette a Tisza Párt elnökének ügyét, később azonban kiderült, hogy 2025 első negyedévében várható döntés. Novemberben ezért nyújtották be a második kérelmet.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága január 23-i ülésén vette napirendre Magyar Péter mentelmi jogának lehetséges felfüggesztését, azonban döntést akkor sem hozott, így már hónapok óta húzódik a Tisza Párt elnökének meghallgatása.

Címlapról ajánljuk

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×