„Emberemlékezet óta a legnagyobb törést éljük át az egészségügy világméretű finanszírozásában” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a WHO genfi székhelyén újságíróknak csütörtökön.

Az idén majdnem 600 millió dollárral kevesebből gazdálkodó WHO 2026–27 évi költségvetését 21 százalékkal, 5,3 milliárd dollárról 4,2 milliárdra tervezi szűkíteni és csökkenti az alkalmazottai létszámát is a márciusban a Reuters hírügynökség birtokába jutott belső feljegyzés szerint.

A főigazgató szerint mindez jelentős befolyással lesz az emberek egészségére nézve világszerte. Közölte, hogy csökkentik a genfi központ munkatársainak számát és néhány országban megszüntetik az irodájukat.

Az Egyesült Államok az év elején jelezte kilépését a WHO-ból, azzal vádolva az ENSZ egészségügyi szervezetét, hogy rosszul kezelte a Covid világjárványt és más nemzetközi egészségügyi válságokat. Az amerikai finanszírozás a WHO-nak nyújtott adományok mintegy 18 százalékát tette ki. A kilépés jelzése után a WHO csökkentette költségvetését, de más tagállamok szintén csökkentették fejlesztési hozzájárulásukat.

A WHO főigazgató-helyettese, Mike Ryan a sajtótájékoztatón „irtózatosnak” nevezte, ami Gázában történik. „Fel kell tennünk a kérdést: mennyi vér elegendő ahhoz, hogy kielégítse a két tábor politikai céljait?” – jelentette ki.

Március 2. óta egyetlen humanitárius segély sem léphet a Gázai övezetbe, Izrael – közlése szerint – ezzel akarja rákényszeríteni a Hamász iszlamista terrorszervezetet a 2023. október 7-én elhurcolt túszok közül a még fogságában lévők elengedésére.