Fegyverszünetet hirdetett ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a világháborús győzelem 80. évfordulójára moszkvai idő szerint május 8-án hét órától május 11-én 00 óra 00 percig - közölte hétfőn a Kreml. A harci cselekményeket a bejelentés szerint a fegyvernyugvás idejére teljesen felfüggesztik. Oroszország úgy véli, hogy az ukrán félnek követnie kell ezt a példát. A Kreml ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg „megfelelő és hatásos” módon fog választ adni a tűzszünet megsértésére. A közlemény hangsúlyozta: Moszkva ismételten kifejezi készségét az előfeltételek nélküli béketárgyalásokra, az ukrán válság kiváltó okainak felszámolására, valamint a nemzetközi partnerekkel való konstruktív együttműködésre.

Kemény János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa az orosz bejelentésre reagálva az InfoRádióban úgy fogalmazott, hogy a hivatalos indokolás szerint ez humanitárius célú tűzszünet, de úgy véli, valójában ez egy Washingtonnak tett orosz gesztus, miután Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben több alkalommal is kifogásolta, hogy az orosz fél nem eléggé nyitott a békejavaslataira.

Kijev nem reagált a Moszkva által a náci birodalom felett aratott győzelem 80. évfordulójára meghirdetett háromnapos tűzszünetre – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden újságírókkal. Kemény János szerint azonban volt reakció, az ukrán fél azt vetette fel, hogy ha lehetőség van háromnapos tűzszünetre, akkor a korábbi harmincnapos fegyvernyugvást javasló kijevi kezdeményezést is támogathatná Moszkva – de erre nem érkezett válasz.

A korábbi, szintén egyoldalú orosz húsvéti tűzszünet tanulságairól a szakértő azt mondta, mivel nincs tűzszüneti megfigyelésről szóló megállapodás, amely ezt képes lenne ellenőrizni, így nem tudni, hogy igazak-e azok az ukrán állítások, hogy rengeteg tűzszünetsértés történt.

„A tűzszünet katonailag kitűnően alkalmazható arra, hogy utánpótlást küldjenek az első vonalakra, illetve rotálják az erőket. Tehát azt sem lehet mondani, hogy ez katonailag haszontalan dolog lenne bármelyik félnek”

– vetette fel Kemény János.

A béketárgyalások állásáról úgy vélekedett, hogy jelenleg nehéz megítélni, mekkora az esélye a megegyezésnek. Felidézte, hogy az amerikai külügyminiszter már azzal fenyegetett, hogy Washington kiszáll a békéltetésből, ha rövid időn belül nem kínálkozik valamiféle elfogadható megoldás, ugyanakkor az ukránok – és az európai támogatóik – azt mondják, hogy az eddig napvilágot látott béketervekben nagy engedményeket várnának el Ukrajnától, Oroszországtól pedig jóval kevesebbet.

Kemény János szerint igazságos béke aligha születhet, sok mindent az fog meghatározni, hogy hol állnak meg a frontvonalak, mert ez szorosan összefügg a tárgyalások menetével. „Az oroszok jelenleg megpróbálják maximalizálni a katonai helyzetből adódó előnyüket, és amit pedig ott nem tudnak megszerezni, megpróbálják a tárgyalóasztal mellett megszerezni, de ennek jelenleg nem túl nagyok az esélyei” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.