Nagyon sokan vizsgálják most azt, hogy ha mondjuk 1-1,5 százalékkal emelnénk a védelmi kiadásainkat (a GDP 2 százalékát követeli meg minimumként a NATO, amit valószínűleg a júniusi hágai csúcson 3-3,5 százalékra fognak növelni), akkor az a gazdaságban hogyan jelenne meg.
„A régi iskola szerint a védelmi kiadások növelése elkerülhetetlenül a szociális, jóléti kiadásoktól von el forrást, ám a legújabb elemzések már arról szólnak, hogy nincs ennyire szoros összefüggés a kettő között” – mondta az InfoRádióban Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Részben azért van ez, mert a magasabb büdzséből végrehajtott védelmi fejlesztések innovációi nagyon könnyen megjelenhetnek a civil szektorban – történt például a GPS, az internet, a mikrohullámú sütő vagy a drónok használata esetében –, ami végül a gazdasági teljesítőképességet is képes pozitívan befolyásolni.
A Kiel Institute legutóbbi elemzését példaként hozva a szakértő elmondta: ha 1-1,5 százalékkal növelnék az európai tagállamok a védelmi költségvetésüket, akkor az 0,9-1,5 százalékos növekedést is jelenthetne a GDP-jükben. Megjegyezte azonban, hogy a növekedési mutató kicsit csalóka, lényegében inkább „nullára hoznák ki” az egyenletet. Ám már ez is újdonság ahhoz a korábbi megközelítéshez képest, amely szerint a gazdaság mindenképp be fog esni, ha többet költ egy ország a védelemre.
Fontos kritérium ugyanakkor, hogy a kedvező gazdasági hatás csak akkor érvényesül, ha a plusz pénzt „otthon”, vagy legalább európai hadiipari cégeknél költik el az államok. Statisztikák szerint Európa most a haditechnikájának körülbelül 60 százalékát az Egyesült Államoktól szerzi be, és a rendszerben lévő európai haditechnikai eszközök 70 százaléka amerikai, aminek persze Washington és Donald Trump elnök örül, de ez mutatja a kontinens kiszolgáltatottságát és a hadiiparának helyzetét.
„Ez is nagyon sokat változott az elmúlt három évben a háború alatt, hiszen sok cég növeli a kapacitásait a német Rheinmetalltól kezdve a francia Thalesen át az olasz Leonardóig. Ám ezt nagyon óvatosan teszik, mert tudják azt, hogy bár most egy háborús időszak van és megnövekedett a kereslet ezekre az eszközökre, de aztán ki fog törni a béke” – mondta Nagy Dávid.
"Körülbelül másfél millió katonával számolhatunk Európában, ami magas szám, de nagyon sok tagállamban nincs hadkötelezettség, nincsenek nagy létszámú hadseregek, amelyeknek nagy mennyiségű haditechnikai eszköz, lőszer, fegyver, harckocsi kellene. Emiatt tartanak az európai nagyvállalatok a kereslet beesésétől, és attól, hogy hiába építenek ki nagy gyártókapacitást, hiába húznak fel újabb és újabb gyárakat, néhány év múlva el kell bocsátaniuk az embereket, le kell építeniük a gyártósorokat, mert nem lesz megrendelés" – fogalmazott.