Az előre hozott választásra az után kerülhetett sor, hogy Justin Trudeau kormányfő koalíciós kormányában az Új Demokrata párt tavaly szeptemberben felmondta a szövetséget, majd idén januárban Trudeau bejelentette lemondását, március 14-én pedig beiktatták hivatalába az új miniszterelnököt, Mark Carney-t.

A parlamenti választás október 20-án lett volna esedékes, de a voksolást az amerikai vámintézkedések miatt és Kanada szuverenitásának megerősítése érdekében fél évvel korábban tartják – mondta el az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Magyarics Tamás rámutatott, hogy a liberálisok, akik kilenc éve kormányozzák az országot, amellett, hogy elvesztették a többséget a parlamentben, a párton belül is jelentős szakadás történt. A korábbi pénzügyminiszter otthagyta a kormányt, és az utóbbi két választáson – 2019-ben és 2021-ben is – a liberálisok már nem a legnagyobb támogatással rendelkező pártként indultak és végeztek a választások után, csak koalícióban tudtak kormányozni.

Emellett sok népszerűtlen intézkedés született. „A megélhetési költségek rendkívüli mértékben emelkedtek, lakhatási válság alakult ki, a woke politika, majd később a Trump-kabinet intézkedéseire hozott válaszok is erősen befolyásolták a kanadai kormány sorsát” – magyarázta a külpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy Justin Trudeau is egyre népszerűtlenebb lett, ezért jelentette be a lemondását.

Liberális előremenekülés

Mark Carneyt a liberális párt 85 százalékkal megválasztotta új elnöknek, és azért oszlatta fel a parlamentet, mert bizalmatlansági válság alakult volna ki, amit a parlamenten belül biztosan elvesztett volna, emiatt kellett előremenekülniük, és döntöttek az április 28-i előre hozott választások mellett.

Magyarics Tamás kiemelte, hogy a Trump-kabinet politikája az utóbbi hónapokban mégis a liberálisok felé hajlította a politikai közvéleményt:

Donald Trump vámjai, agresszív politikája, hogy az Egyesült Államok 51. államává tenné a világ második legnagyobb területű országát, nagy érzelmi töltetet adott a szavazóknak.

Januárban még a konzervatívok 20 százalékponttal vezettek a liberálisok előtt a 39 milliós lakosságú országban, jelen pillanatban viszont 4-5 százalékkal a liberálisok vezetnek a konzervatívok előtt, átlagosan 42:38-as arányú különbséget mérnek a közvélemény-kutatók.

A konzervatívok a liberálisok kilencévi politikáját szeretnék megváltoztatni: adócsökkentéseket ígérnek, többek között az alacsony jövedelműeknek, a forgalmi adó csökkentését a Kanadában gyártott autók esetében, illetve a párt vezetője, Pierre Poilievre megpróbálja magát minél távolabbról pozicionálni az amerikai elnöktől – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Bár a két nagy párt küzdelmévé alakult át a kanadai politika, a másik két, aránylag jelentős országos párt is említést érdemel. A szeparatista Bloc Québec a saját tartományában is a liberálisok mögé szorult. A harmadik párt, az Új Demokraták körülbelül nyolcszázalékos támogatásra számíthat. Összességében a 343 fős parlamentben a liberálisok számíthatnak többségre. Az abszolút többség azonban kétséges és elképzelhető, hogy ismét koalíciós kormány alakulhat, és úgy tűnik, hogy megint az Új Demokrata Párt lesz a mérleg nyelve – összegezte az esélyeket az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.