Infostart.hu
eur:
384.24
usd:
330.09
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Magyarics Tamás: az amerikai külügyminisztérium egyelőre csak „áramvonalasítja” intézményeit

Marco Rubio jelentősen átformálná az amerikai külügyi tárcát, aminek az elbocsátások is a velejárói lesznek. Az ELTE emeritus professzora szerint emögött a bürökráciacsökkentés mellett politikai indokok is állnak.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának teljes, a nagykövetségeket is érintő átalakítását jelentette be Marco Rubio. Az amerikai külügyminiszter azt közölte: a tárca a jelenlegi formájában túlduzzasztott, bürokratikus, és képtelen megfelelni a nagyhatalmi versengés új korszakában a tőle elvárt feladatának.

„Elvileg azt is lehetne mondani, hogy a kormányzati bürokráciacsökkentés következő lépcsőfokát látjuk, azt azonban hozzá kell tenni, hogy az amerikai külügyminisztérium a kisebb tárcák közé tartozik mind költségvetését, mind létszámát tekintve” – mondta az InfoRádióban Magyarics Tamás. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora hozzátette,

a bürokráciacsökkentés mellett közrejátszhat a republikánusoknak az az erős meggyőződése is, hogy a külügyminisztériumban főként olyan liberálisok dolgoznak, akik hezitálnának végrehajtani a konzervatív elnök és az általa kinevezett külügyminiszter utasításait.

A külpolitikai szakértő szerint olyan államtitkárságokat zártak be, melyek főleg humanitárius, emberi jogi ügyekkel foglalkoztak. Magyarics Tamás kijelentette: köztudott, hogy a USAID programjait is drámai mértékben csökkentették és a szervezet egész működését felülvizsgálják, valamint közvetlenül Marco Rubio külügyminiszter alá rendelik, azaz megszűnik az eddigi, viszonylag autonóm státusza. Mint mondta, „ezzel azt szeretnék elérni, hogy a külügyminisztérium, annak különböző szervei, washingtoni központja, illetve a különböző missziók jobban szolgálják Donald Trump elnök politikáját, és adott esetben ne azzal szemben foglaljanak állást, ha nem is nyíltan, de különböző bürokratikus eszközökkel”.

Habár a külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy minisztériumi dolgozóktól egészen a nagykövetségekig lehet leépítés, az ELTE emeritus professzora szerint arról jelenleg nincs szó, hogy nagykövetségeket, konzulátusokat, állomáshelyeket terveznének megszüntetni vagy összevonni. Megjegyezte, ez még változhat, de feltehetően inkább az intézmények „áramvonalasítása” jelenleg a célkitűzés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×