Harmincnégy évvel ezelőtt, 1991. február 15-én írták alá a Visegrádi Nyilatkozatot, amely Magyarország, Lengyelország, valamint az akkori Csehszlovákia között jött létre, elsődleges célként az európai integráció felé vezető út közbeni együttműködést, valamint a regionális kooperációt kitűzve. A Csehszlovákia felbomlását követően Csehországgal és Szlovákiával négy tagúra bővülő formáció (Visegrádi Négyek) az 1990-es években számos területen működött együtt, a 2004-es nagy uniós csatlakozások után azonban felmerült a kérdés, van-e még létjogosultsága a V4-nek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána részletesen, hogyan alakult át – elsősorban gazdasági szempontból – az elmúlt évek során a csoport tevékenysége, együttműködése.

A tanulmány szerzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta az InfoRádióban elmondta: miután 2004-ben Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is csatlakozott az EU-hoz, „ellazultak egy kicsit a közös szálak, és kissé megfeneklettek az addigi együttműködések”. A 2016-os évet viszont fordulópontnak nevezte, ugyanis akkor egy közös nyilatkozat pozsonyi elfogadásával „megpróbáltak újra életet lehelni” a tagok az együttműködésbe. Ezzel a kezdeményezéssel úgy tűnt, hogy ismét képesek lesznek magas intenzitású párbeszédre a felek, a közös munkát azonban megnehezítette a koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági helyzet, majd a 2022-ben kirobbanó orosz–ukrán háború is megingatta a korábbi hatékony partnerségi viszonyt, ugyanis elmérgesedtek a politikai viták egyes tagországok között. Az elemző emlékeztetett, hogy a magyar kormánynak a lengyel és a cseh vezetéssel is komoly csörtéi voltak akkoriban, amelyek hatással voltak az államok közötti kommunikációra, tevékenységekre.

Szlovákia és Magyarország tulajdonképpen magára maradt a békét sürgető külpolitikai törekvéseivel, Varsó és Prága ebben nem feltétlenül bizonyult partnernek.

A tagországok közötti gazdasági kapcsolatok ugyanakkor alapvetően nem sínylették meg azt, hogy éles politikai viták zajlottak a felek között, stabil maradt mind a külkereskedelem, mind a tőkeáramlás. Szigethy-Ambrus Nikoletta kiemelte: magyar szemszögből nézve Szlovákia, Lengyelország és Csehország továbbra is fontos kereskedelmi partner,

a tíz legfontosabb export-import ország listáján szerepel a V4 másik három állama.

A tanulmány szerint a magyarországi termékexport 2019 és 2024 között – a 2020-as koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági visszaesés kivételével – mindhárom országba stabilitást mutatott. Lengyelország felé a jelzett időszakban évente átlagosan 7,1 millió, Csehországba 6,1 millió, Szlovákiába pedig 6,9 millió euró értékben szállítottak exportcikkeket Magyarországról. A legfontosabb kiviteli cikkek a járművek, szállítóeszközök, gyógyszerek, gyógyászati termékek és az elektronikai berendezések voltak ebben az időszakban.

A termék-külkereskedelem mellett a szolgáltatások külkereskedelmében is fontos partnerei Magyarországnak a visegrádi államok, továbbá a csoport külföldi tőkekihelyezései is jelentősek. Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondta: Magyarország elsősorban Csehországba és Lengyelországba helyezett ki jelentősebb értékben tőkét az elmúlt években. A magyarországi FDI (külföldi működőtőke-befektetések) részesedés értéke Csehországban több mint 994 millió eurót tett ki összesen, Lengyelországban pedig 972,5 millió eurót ért el 2019 és 2023 között a Magyar Nemzeti Bank statisztikája alapján. Megjegyezte, hogy elmúlt években több olyan magyar befektetés is zajlott Csehországban, amelyek az energetikai területet célozták meg. Az olyan zászlóshajó társaságok mellett, mint például a Richter vagy a Mol, immár az MVM Zrt. is megjelent a térségben, és elkezdte akvizícióit például Csehországban is.

A tanulmány szerint a Magyarországra érkező visegrádi tőke esetében hasonló kép rajzolódik ki, mint a kihelyezéseknél: az első helyen Lengyelország áll, majd Csehország, Szlovákia a sorrend. A lengyel FDI részesedés értéke Magyarországon 2019 és 2023 között 272,9 millió euró volt. A magyar piacon főleg a lengyel szolgáltatási szektorból, valamint az ingatlan, a megújuló energia és a bútorgyártási ágazatokból találhatunk társaságokat. Csehország részesedése hasonló: a 2019 és 2023 közötti időszakban 234,3 millió eurót tett ki a magyarországi akvizíciók értéke. A cseh ágazatok képviselői közül Magyarországon főként mezőgazdasági, energetikai, építőipari, valamint kiskereskedelmi területeken működő társaságok vannak jelen. Jelentős értéket képviselnek az e-kereskedelmi és csomagküldéssel foglalkozó cseh cégek is, amelyek egyre nagyobb szeletet képesek a magyar piacból kihasítani.