Hivatalosan Európa biztonságáról, valójában viszont az orosz-ukrán háború lezárásáról tárgyalnak hétfőn az európai vezetők Párizsban - többek között arról, hogy az Egyesült Államok és Oroszország az EU kihagyásával kezdett tárgyalásokban.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter közölte, Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban fogadja a "legfontosabb európai országok" küldötteit, hogy megvitassák a kontinens biztonságát - írja az Economx. Erről a France Inter rádiónak nyilatkozott, atovábbi részleteket viszont nem osztott meg, így azt sem, hogy mely országok vezetői kaptak meghívást.
A külügyminiszter a tervezett megbeszélés kapcsán kijelentette: "meg kell őriznünk a hidegvérünket, és nem szabad hagynunk, hogy elragadjanak vagy megfélemlítsenek az itt-ott hallható kijelentések". Hozzátette, csak az ukránok dönthetnek úgy, hogy abbahagyják a harcot, és Franciaország mindaddig támogatja őket, amíg meg nem hozzák ezt a döntést. Kijelentette:
"az európaiak így vagy úgy, de részt vesznek majd az ukrajnai háború befejezését célzó tárgyalásokon".
Diplomáciai források szerint a találkozón ott lesz Mark Rutte NATO-főtitkár mellett Németország, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Lengyelország, valamint Dánia, utóbbi a balti államok képviseletében is. Keir Starmer brit miniszterelnök már szombaton késő este jelezte, hogy részt kíván venni a csúcstalálkozón.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szombaton a müncheni biztonsági konferencián ugyancsak beszélt a tervezett párizsi találkozóról, és közölte, hogy országa miniszterelnöke, Donald Tusk szintén Párizsba tart - írja a lap. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervek szerint hétfőn Brüsszelben találkozik Keith Kellogg-gal, Donald Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával.
A találkozóra egy héttel azután kerül sor, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a béketárgyalásokról, sokkolva ezzel az európai szövetségeseket, mivel sem velük, sem Kijevvel nem egyeztetett előtte.
Az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy a személyes találkozójukra Szaúd-Arábiában kerülhet sor. Erre azonban magát a legfőbb érintettet, Volodimir Zelenszkijt nem hívják meg - írják. Donald Trump a Fehér Házban újságíróknak arról is beszélt, hogy szerinte valószínűtlen, hogy Ukrajna visszatér 2014 előtti határaihoz. A BBC kérdésére reagálva csak annyit fűzött hozzá, hogy a "területei egy részét visszakapja".
Keith Kellogg tábornok, az amerikai elnök különmegbízottja közölte: Európának nem lesz helyen az ukrajnai béketárgyalásokon.
Washington döntése Európa kizárásáról annak ellenére született, hogy Volodimir Zelenszkij ragaszkodott Brüsszel részvételéhez.
Mint írják, az EU a mostani, párizsi csúcson igyekszik kitalálni, hogyan reagáljon a kialakult helyzetre. Továbbá arról is tárgyalnak, hogy Európának milyen álláspontot kellene képviselnie Ukrajna jövőbeli NATO-tagságával kapcsolatban, és hogyan lehetne Ukrajnának biztonsági garanciákat nyújtani, akár a NATO, akár valamilyen európai erő révén.
2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.
Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.
29 °C
