A Reuters információi szerint támogatók százai vették körbe az Elnöki Palotát Szöulban, hogy az életük árán is megakadályozzák Jun Szogjol letartóztatását. Az épület előtt többen azt skandálták, hogy a felfüggesztett dél-koreai elnököt az emberek védik, és inkább a korrupcióellenes hivatal vezetőjét kellene letartóztatni.

"Úgy ítéltük meg, hogy a folyamatban lévő patthelyzet miatt gyakorlatilag lehetetlen végrehajtani a letartóztatási parancsot" – írta közleményében a magas rangú tisztségviselők korrupciós ügyeit vizsgáló hivatal.

Jun Szogjol ellen azért indult nyomozás, mert december 3-án váratlanul hadiállapotot rendelt el, majd néhány órával később visszavonta azt. Az ügy az országban politikai válságot eredményezett. Az elnök felelősségre vonásáról a parlament már december 14-én szavazott. A dél-koreai alkotmánybíróság jelenleg vizsgálja, hogy a döntés alkotmányos volt-e, és hogy a felfüggesztett elnököt visszahelyezzék-e hivatalába, vagy végleg eltávolítsák.

Az eljárás legfeljebb 180 napig tarthat. A Jun Szogjol elleni elfogatóparancs január 6-ig marad érvényben.

"Dél-Koreában nagyon furcsa helyzet alakult ki" – fogalmazott az InfoRádióban Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. "A felfüggesztett elnök helyére beugrott az eddigi miniszterelnök ideiglenes elnöknek, de ellene is eltávolítási eljárást indított a parlament, amit meg is szavaztak, tehát a helyettes elnök is fel lett függesztve. Most a harmadik számú szereplő, az eddigi pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, Csve Szangmok ugrott be nagyjából egy hete elnöknek, akinek rögtön elnöksége harmadik napján kezelnie kellett Dél-Korea valaha volt legnagyobb repülőgép-katasztrófának ügyét. Ez a mostani furcsa helyzet teljesen precedens nélküli állapot a politikában. Óriási hatásköri problémák vannak, egyebek közt abban, hogy most melyik minisztérium kinek jelent. Például abból óriási problémák voltak, hogy a repülőgép-szerencsétlenség ügyében ki adhat ki sajtónyilatkozatot, ki tartsa a sajtótájékoztatót, ki indítson vizsgálatot, melyik hatóság vagy melyik minisztérium emberei csináljanak és mit, mert teljesen le van bénulva az egész dél-koreai politikai rendszer" – sorolta.

Dél-Koreában előre hozott választás jelenthet kiutat a jelenlegi politikai helyzetből Salát Gergely szerint, de ahhoz az Alkotmánybíróságnak jogilag még el kell távolítania a korábbi és az őt követő helyettes elnököt is.