Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Ukrán Mi-8 helikopter
Nyitókép: X / Elizabeth Vstx

Furcsa vadászatot tartottak az ukránok egy orosz drónnal

Már sokféle módszert kipróbáltak az ukrán védők a támadó drónok elleni harcban, de a helikopteres vadászat meglehetősen ritkaságszámba megy.

Az Ukrajnát rajokban támadó orosz drónok ellen nem könnyű és főleg nem olcsó a védekezés. A szinte filléres robotokat egyrészt nehéz felderíteni, mivel lassan és főleg alacsonyan, többnyire a földi telepítésű radarok érzékelő szintje alatt repülnek. Mire észreveszik őket, rendszerint már késő a védekezés ellenük. De ha mégis sikerül időben felfedezni egy ilyen támadót, akkor is a pár ezer dolláros robot elpusztításához akár milliós értékű rakétát kénytelenek feláldozni a védők.

Olcsóbb és hatékonyabb megoldásnak ígérkezik, ha a levegőből pusztítják el a drónokat. Mivel ezek legfeljebb néhány száz kilométeres óránkénti sebességgel szállnak, ezért olyan repülőgép kell, amelyik ilyen tempó mellett is stabilan vezethető és jól manőverezhető. Ilyenek a helikopterek, hiszen ezek akár még egy helyben függeszkedni is tudnak a levegőben.

Egy Ukrajnában korszerűsített Mi-8-as helikopter, az orroba szerelt 7,62 mm-es könnyű géppuskával. A fegyver csöve felett a célzást segítő irányzék látható.
Egy Ukrajnában korszerűsített Mi-8-as helikopter, az orrába szerelt 7,62 mm-es könnyű géppuskával. A fegyver csöve felett a célzást segítő irányzék látható.

Újabban az ukránok is forgószárnyasokat használnak az orosz drónok levadászására. Erre tökéletesen megfelelnek a helyben korszerűsített Mi-8-as helikopterek, ezek orrába egy könnyű géppuskát is szereltek. A Mi-8 tágas pilótafülkéjében a két oldalt ülő pilóták között még van hely egy fedélzeti technikus számára is.Ő kapott most egy előre tüzelő könnyű géppuskát, amit kis mértékben mozgatni is tud. Így a gép előtti mellső légtérben viszonylag nagy területet képes belőni a fegyverrel.

Az eredetileg páncélozott harcjárművekre tervezett PKT könnyűgéppuskát egy keretre szerelve építik be a Mi-8 helikopterek orrába.
Az eredetileg páncélozott harcjárművekre tervezett PKT könnyűgéppuskát, egy keretre szerelve építik be a Mi-8 helikopterek orrába.

Kicsit olyan ez, mint a második világháború idején, amikor a bombázó gépek orrában kuporgó géppuskás védte a repülőt a szemből támadó ellenséges vadászoktól. Ezúttal azonban a helikopterek orrgéppuskásai a vadászok, a prédát pedig az Ukrajnát támadó orosz robotok jelentik. A pilóták a drón közelébe viszik a helikoptert, majd a lövész rövid sorozatokkal tüzelve végez vele.

Túl hosszú tűzmegnyitás azért nem ajánlott, mert a pilótafülke hamar megtelik a csípős lőporfüsttel, ami veszélyes lehet a repülőszemélyzet számára. Ezért sem alkalmazzák a sokkal nagyobb tűzerejű, félcolos nehéz géppuskákat, noha ezek beépítésére is lenne lehetőség.

Ezen a nemrég megjelent másik videón, egy ilyen drónvadászatot örökítettek meg. A támadó robot ellen két ukrán Mi-8-as szállt fel és hamar meg is találták.

De furcsa mód, mégsem támadták meg azonnal.

Az iráni eredetű Shahed-136 – az oroszoknál már Geran-2 – jelzésű drón ugyanis éppen lakott terület felett repült. Ezért a vadászhelikopter jó ideig kénytelen volt csak kísérni, hiszen ha lelövi, akkor a jókora robbanótöltettel ellátott drón rögtön valamelyik házra zuhanhatott volna. Így türelmesen megvárták, amíg a Geran-2 kirepül egy erdő fölé, és akkor csaptak le rá a helikopteres vadászok. A másik helikopterből közben folyamatosan videózták az eseményeket:

A géppuskás nem sok esélyt hagyott a drónnak, szinte már az első néhány lövedékkel végzetesen megrongálta. A robot azonnal lezuhant, és a képek tanúsága szerint hatalmas robbanással a földbe csapódott. A vadászoknak ezután volt még egy fontos feladatuk. Pontosan feljegyezték a robot lezuhanásának helyét, hogy a tűzszerész katonák minél gyorsabban megtalálhassák a maradványokat és ha kell megsemmisítsék a még veszélyt jelentő roncsokat. Vagy összegyűjtsék a drón vezérlőegységének roncsait, amiket elemezve nyomon lehet követni az esetleges fejlesztéseket.

Iráni fejlesztésű Shaehd-136 öngyilkosdrón, amit Oroszországban Geran-2 néven vettek gyártásba. Akár 2000 km-re is képes elrepülni és a céljára zuhanva felrobbantak 30-50 kilogrammos harci részét.  Forrás: Wikipédia
Iráni fejlesztésű Shahed-136 öngyilkosdrón, amit Oroszországban Geran-2 néven vettek gyártásba. Akár 2000 km-re is képes elrepülni és a céljára zuhanva felrobbantja a 30-50 kilogrammos harci részét. Forrás: Wikipédia

A helikopteres vadászat viszonylag olcsó és hatékony módszernek tűnik a drónok elleni küzdelemben. Csakhogy ahhoz, hogy eredményes legyen pontosan ismerni kell a drón repülési útvonalát, és időben kell a levegőbe emelni a vadászhelikoptert. A drónok – már amelyiket nem távirányítással vezérelnek – egy előre beprogramozott útvonalat repülnek végig. Viszont ez a legritkább esetben nyílegyenes a felszállóhelytől a célpontig. Éppen azért, hogy megnehezítsék az elhárítás dolgát, a robotk repülés közben többször is irányt és magasságot változtatnak.

Az ukránok a helikopter hátsó, teherajtajába vágott ablakba is szoktak géppuskát szerelni. A lövész drónokra, vagy éppen a földön támadó ellenségre is tüzelhet innen.
Az ukránok a helikopter hátsó, teherajtajába vágott ablakba is szoktak géppuskát szerelni. A lövész drónokra, vagy éppen a földön támadó ellenségre is tüzelhet innen.

Mivel az ukrán helikopterek semmilyen felderítő eszközzel – például radarral, vagy infravörös kamerával –nem rendelkeznek, a drón megtalálása kizárólag a pilóták jó szemén és ügyességén múlik. Viszont egy földháttérben repülő, semleges színű robotot nagyon nehéz a magasból észrevenni. Nyilván ez a legfőbb oka annak, hogy csak ritkán vetik be a felfegyverzett forgószárnyasokat a drónok ellen, illetve a bevetések többsége, minden bizonnyal, eredménytelen.

Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt, az új miniszter összegzést tett közzé a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről. Mint írta, a jövő héten leül egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, és elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyalnak. Az értékelés szerint ma az egészségügyben elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány és túlóra, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat jellemző, ezért sürgősen tenni kell valamit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatosan egyre inkább saját elnöki háttérstruktúráira támaszkodik a hagyományos intézmények helyett. Miközben Brüsszelben már a kohéziós politikáért felelős főigazgatóság végéről beszélnek, egy alig pár fős stratégiai egység látványosan növeli befolyását az érzékeny politikai ügyekben. A várható átalakítások nagyban tükrözik a közös költségvetés strukturális reformját is. Ugyan sok kritika éri von der Leyen hatalmi terjeszkedését, legalább ennyien bírálják a tehetetlenség miatt a 27 tagország kényétől függő unió egészét is. A most végbemenő változások hosszú időre rányomhatják a bélyegüket az EU jövőjére, de a központosítás ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy kik a felelősség valódi birtokosai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×