A felmérések szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfőnek, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének és Dragan Primoracnak, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére.
A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő, például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe.
A választáson nyolc jelölt indul, és amennyiben egyikük sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, akkor január 12-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt, várhatóan Milanovic és Primorac részvételével.
A felmérések Zoran Milanovic 58 éves politikust mutatták ki a legesélyesebbnek, bár nem valószínű, hogy már az első fordulóban győzni fog. Milanovic 2020 óta tölti be az államfői tisztséget, ezt megelőzően 2011 és 2016 között kormányfő is volt. 2007-től 2016-ig vezette az SDP-t, amelyből hivatalosan 2020-ban lépett ki. Ugyanebben az évben a második mandátumáért induló elnököt, Kolinda Grabar-Kitarovicot, a HDZ jelöltjét utasította maga mögé a második fordulóban.
Legfőbb ellenfele Dragan Primorac 59 éves politikus, orvos és egyetemi tanár, aki 2003-tól 2009-ig kétszer is oktatási miniszter volt a HDZ vezette kormányban. 2009-ben is indult az elnökválasztáson, de nem jutott be a második fordulóba. 2024-ben újra jelöltette magát, miután a HDZ jelezte, támogatják indulását.
Egyetlen televíziós vita
A horvát közszolgálati televízió által december 23-án közvetített vitában több olyan kérdést válaszoltak meg a jelöltek (mind a 8), amelyek a közelmúltban foglalkoztatták a közvéleményt. Kilenc kérdést tettek fel a műsorvezetők, olyan témákban mint a honvédelem és biztonság, az illegális migráció vagy a közegészségügy és az igazságügy helyzete, illetve a különböző hatáskörök.
Mind a nyolc jelölt kiállt amellett, hogy nem küldene horvát katonákat háborús területekre. Az egyik kérdés az első témakörben az volt, hogy Horvátországnak részt kellene-e vennie a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU).
Az illegális migrációval kapcsolatban elmondták: Horvátország nem lesz gyűjtőközpont a migránsok számára, és a határok hatékonyabb védelme mellett álltak ki. Milanovic emlékeztetett, hogy kormányzása alatt 2015-ben "ravasz húzással" oldották meg a migrációs válságot, és több százezer illegális bevándorlót szállítottak a határokra, hogy azok folytatni tudják útjukat Németországba, ahova - mint mondta - meghívták őket.
Politikai rendszer
Horvátországban a parlament és a kormány a fő döntéshozó, illetve végrehajtó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.
Az államfő egyben a horvát fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért.
A független Horvátország először 1992-ben választott elnököt Franjo Tudjman személyében, aki akkor 56,73 százalékkal az első körben nyert másik hét indulóval szemben. Tudjman másodszor is mandátumot szerzett 1997-ben, szintén első körben, a voksok 61,41 százalékával választották elnökké.
