Infostart.hu
eur:
353.74
usd:
310.11
bux:
139018.74
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Kiev cityscape with Dnieper river, Ukraine - stock photo
Nyitókép: Alexander Spatari/Getty Images

Orosztalanítás: Puskint is kirakják Kijevből

Kijevben az „orosztalanítás” jegyében átnevezik az Alekszandr Blok, Mihail Lermontov, Alekszandr Puskin költőkről, illetve az Ivan Krilov meseíróról elnevezett utcákat - olvasható csütörtökön a kijevi városi tanács honlapján.

Új nevet kap az az utca is, amelyet a híres orosz utazó és földrajztudós, Nyikolaj Przsevalszkij tiszteletére neveztek el, ma Andrij Norov százados, Ukrajna hőse nevét viseli. A Blok utca ma Majk Johansen ukrán író és költő, a sztálinizmus áldozata, a Krilov utca Natalija Korbinszka ukrán írónő, az egyik első ukrán feminista, a Lermontov utca Volodimir Turec ukrán operaénekes, a Puskin utca pedig az Ukrajnában született Sonia Delaunay francia absztrakt festőművész nevét viseli.

Az utcák átnevezése és a szovjet emlékművek lebontása 2015-ben kezdődött Ukrajnában, miután elfogadták az úgynevezett „kommunistátlanítási” törvényt - emlékeztetett a TASZSZ orosz állami hírügynökség. A 2022. februári orosz invázió után, 2023-ban az ukrán parlament elfogadta a helynevek „gyarmatosításmentesítéséről” szóló jogszabályt, amely kötelezi a települések vezetését, hogy töröljenek el minden, az Oroszországi Föderációval vagy a szovjet időkkel kapcsolatos elnevezést.

A kijevi városi tanács a törvény hatására több száz utcát, sugárutat és teret nevezett át. A Népek Barátsága metróállomás a Zvirinecka nevet kapta, a Bohdan Hmelnickij ukrán hetman és I. Alekszej orosz cár által megkötött, az ukrán területek Oroszországhoz való csatlakozását kimondó 1654. évi perejaszlavi szerződés emlékművét pedig lebontották. Jelenleg több mint ötven városi emlékmű szerepel a lebontandó létesítmények listáján.

A szovjet és orosz történelemmel kapcsolatos emlékek tömeges felszámolását Ukrajnában is bírálják. Több város polgármestere emelt szót a műemlékek lebontása ellen. Makszim Buzsanszkij, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője szerint az ilyen irányvonal Ukrajnát „ismeretlen utcák és elveszített gondolatok országává változtatja”.

Címlapról ajánljuk
Csapállványok a hőség ellen: 22 ideiglenes vízosztó pont nyílt Budapesten

Csapállványok a hőség ellen: 22 ideiglenes vízosztó pont nyílt Budapesten

Még két napig hatalmas hőséggel küzd az ország, harmadfokú a riasztási szint. A közszférában, ahol lehet, home office-t rendeltek el. Sorra dőlnek a melegrekordok, vasárnap Budakalászon 40,7 Celsius-fokot mértek – és még csak most tetőzik a hőhullám.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy egész Balatonnyi víz hiányzik az Alföldön, több méter mélyen kiszáradt már a talaj

Egy egész Balatonnyi víz hiányzik az Alföldön, több méter mélyen kiszáradt már a talaj

Súlyos aszály sújtja Magyarországot: a HungaroMet adatai szerint a 90 napos csapadékösszeg 40-100 milliméterrel marad el a szokásostól, a talaj középső rétege az ország nagy részén kritikusan száraz, a hőség pedig a napokban tovább fokozódik. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint a Duna-Tisza közi Homokhátságról közel 2 köbkilométer – nagyjából egy Balatonnyi – víz hiányzik a sokéves átlaghoz képest, a tényleges hiány pedig ennek akár két-háromszorosa is lehet. A talajvízszint több évtizede tartó csökkenése az Alföldön és a Homokhátságon már komoly vízgazdálkodási és mezőgazdasági problémákat okoz, veszélyezteti a természetes élőhelyeket és növeli az aszálykárokkal szembeni sérülékenységet. Súlyos vízhiány esetén a jogszabályok lehetőséget adnak vízkorlátozásra, amelynek során a rekreációs és gazdasági célú felhasználásokat korlátoznák először, az ivóvízellátás pedig elsőbbséget élvez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×